BOSZNIA-HERCEGOVINA


Az ismertető 2019 évi személyes tapasztalatok alapján készült
.


1. Odajutás, tranzit országok

mapBosznia-Hercegovina alapvetően Horvátországon keresztül érhető el. A Mohács – Tuzla, vagy a Barcs – Banja Luka irány a legkézenfekvőbb, de az Alföld felől érkezők Szerbián keresztül még rövidebb útvonalat is találhatnak. Kedvelt megközelítés az Adria déli részein (Makarska Riviera, Dubrovnik és környéke, esetleg Montenegró vagy Albánia) nyaralók számára a Neretva völgyén keresztül Mostar.


2. Körutazás hossza, szükséges időtartam

Az oda-vissza úttal együtt Budapestről másfél-kétezer kilométer autózással a fontos helyek bejárhatóak.

Bosznia-Hercegovina területe jó fele Magyarországénak, lakossága 4.4 millió. Részletes bejárásához 2-3 hét bőségesen elegendő, melyet növelhet egy strandolás az Adria partján, Egy dél-adriai nyaralás keretében oda és/vagy vissza úton kellemesen felkereshetőek a fontosabb nevezetességek.

Bosznia-Hercegovina, bár tőlünk délebbre fekszik, turisztikailag legérdekesebb részei hegyes vidéken vannak, ezért klímája hasonló a mienkhez. Ennek megfelelően az időjárás május elejétől szeptember végéig - némi kompromisszummal - alkalmas kempingezésre, a kempingek java része is így van nyitva, bár vannak ennél hosszabban, sőt egész évben nyitva tartó táborhelyek is. 


3. A lakóautózás elterjedtsége, ismertsége

Bosznia-Hercegovina mostanság kezd célpontja lenni a külföldi kempingezőknek. A helyiek, hasonlóan a horvátokhoz, nem művelik ezt a műfajt. Mára számottevő - elsősorban német, holland és más nemzetiségű – lakóautó járja az utakat. Az egyetlen magyar lakóautót Szarajevó belvárosában láttuk.


4. Utak minősége, útjelzések

Az országban csak kevés autópálya van, több helyen láttunk építési munkákat, a térképek szerint nagyon ambiciózus tervek vannak, de a hegyes terepen nemcsak nehéz, de költséges is a hálózat fejlesztése. A főutak minősége az esetek döntő többségében jó, de a terepadottságok miatt általában kanyargósak és keskenyek, gyakoriak a meredek szakaszok, a benyúló sziklafalak, a szűkebb folyóvölgyekben kimondottan vadregényesek, a vezetés nem könnyű rajtuk. Az erős kamionforgalom is nehezíti a vezetők dolgát. A mellékutakon, különösen a hegyes vidékeken, találkozhatunk nagyon gyenge minőségű szakaszokkal, melyeken a kétirányú forgalomnak csak egyetlen sáv áll rendelkezésére.

Az útfelújításoknál általában nincs lehetőség a terelésre és nem alkalmazzák az egy sávon váltakozó irányú forgalmat sem, ezért gyakran a munkaterületen a gépek között szlalomozva kell előre haladnia mindkét irányú forgalomnak.

Az útjelzések az autópályákon és a főutakon kielégítőek, a mellékutakon alig van útjelzés. A táblák többnyire latin és cirill betűsek. Kempingek - és gyakran a turisztikai nevezetességek is - csak a közvetlen környezetben vannak kitáblázva. Új kiadású térkép használata ajánlott, de GPS-es navigáció teheti igazán biztonságossá a tájékozódást.

 mostar2


5. Parkolás

A városok belső területein itt is nehéz parkolni, a rendezetlen környezet és a gyakran hegyes terep nagyon megnehezíti a nagyméretű lakóautók dolgát. Vannak fizetős zónák és parkolók. Azért némi gyaloglás árán mindig lehet megoldást találni. A nagy városokat célszerű elkerülni. Az utak mentén nincsenek pihenő helyek, csak a benzinkutaknál lehet kiállni. 


6. Forgalom, közlekedési sajátosságok

A forgalmi viszonyok és szabályok megfelelnek az itthoninak. Eltérő egyedül a lakott területen megengedett sebesség, amely 60 km/óra (Wikipédia szerint), de sok helyen ezt 50 km/órára korlátozzák táblával.

A gyér vasúthálózat miatt az áruszállítás a viszonylag fejletlen közúthálózaton történik. A közlekedési morál nem rossz, a külföldivel szemben előzékenyek, sok a régi kocsi.


7. Kempingek, kempingkártyák használata

A jó félmagyarországnyi területen az ADAC katalógusa mindössze 11, az ACSI katalógusa 19 kempinget sorol fel. A nagyobb internetes adatbázis is csak 33-at jelez. A kempingek elszórva találhatóak az országban, egy-egy fontosabb turisztikai célpont (Mostar-Blagaj, Szarajevó) környékén akár 3-4 táborhely közül is válogathatunk. Ha nem is mindig a keresett hely közvetlen közelében, de lehet szinte mindenhol kempinget találni. Komfort tekintetében vegyes a kép, sokkal jobb, mint Makedóniaban vagy Montenegróban volt 4-6 éve, de meg sem közelíti a horvát, vagy szlovén szintet. Jajce-ben, Szarajevó-ban és Blagaj-ban kellemes meglepetésben volt részünk, Medugorje-ban és Tuzla-ban már emlékeztettek a viszonyok a Balkánra. Helyünk mindenhol bőségesen volt, igaz, a szezon végén jártunk, és alig volt vendég. WIFI nem mindenhol van, és a lefedettség ott sem mindenhol teljes, volt, hogy csak a recepció környezetében biztosított. Fizetnünk sehol sem kellett érte.

A kempingárak így utószezonban a jobb helyeken 20 euró körül jártak, de a leggyengébbnek tapasztalt Medugorje-ben is tíz eurót fizettünk.

Kedvezménykártyát sehol sem fogadnak el, de Szarajevó-ban Nemzetközi kempingkártyánkra (ICC) adtak 5 % kedvezményt.

sarajevo 


8. Éjszakázó helyek

Nem tudjuk, milyen szabályok vonatkoznak a közterületen történő éjszakázásra. Az ADAC Stellplatzführer-e 10 olyan helyet sorol fel, ahol kempingen kívül lehet éjszakázni. Ezek minikempingek vagy külön erre a célra épített létesítmények. Mindenhol van valamilyen infrastruktúra, és a kempingárakkal összemérhető díjat szednek. 


9. Lakóautós infrastruktúra kiépítettsége

Vizet valamilyen formában minden kempingben lehet vételezni. Szennyvíz leeresztési és chem-WC ürítési lehetőség a felkeresett kempingekben volt. Lakókocsi-lakóautó értékesítő telepet, alkatrész boltot, szervizt nem láttunk.


10. Bankkártya elfogadás

Bosznia-Hercegovinában a konvertibilis márka (KM vagy BAM) a hivatalos fizetőeszköz. Ezt a délszláv háború idején bocsájtották ki, és értékét a német márkához kötötték, egy az egyhez árfolyamon. Az euró bevezetésekor nem váltottak, ma is 1.95 KM = 1 euró az árfolyam. A BAM (KM) talán az egyetlen európai valuta, melyet az MNB nem jegyez, tudomásunk szerint magyarországi pénzváltóknál nem lehet kapni.

A nagyobb kempingekben, szupermarketekben, benzinkutaknál elfogadják a nálunk használatos és Magyarországon kibocsájtott betéti (debit) kártyákat. ATM-et nem könnyű találni és a banki készülékek jelentős része nem fogadja a Mastercardot. Pénzfelvételnél helyben felszámítanak költséget, ami nem zavarja a magyar bankokat abban, hogy itthon is felszámolják a szokásos díjakat.

Érdekes tapasztalataink voltak a készpénzhasználattal. Bár az ország hivatalos pénze a konvertibilis márka, a készpénzforgalomban elterjedten használják az eurót, Mostar-ban és tőle délre a horvát kunát is. Többször találkoztunk azzal, hogy utcai árusok, vagy magánkempingek euróban határozták meg az árat és ha márkában fizettünk, csak euróban tudtak visszaadni. (Ez számunkra a legrosszabb variáció, mert a készpénzfelvételi díjak miatt normál árfolyamnál drágábban vett márkánkból még két márka – egy euró alapon adnak vissza, holott az árfolyam csak 1.95.) Az autópályákon fordított a helyzet, ott elfogadnak eurót, de csak bankjegyet és márkában adnak vissza, nem tudni milyen árfolyammal számolva. Elképzelhető, hogy a szükséges kevés készpénz kiváltására a leggazdaságosabb megoldás viszonylag nagycímletű euróbankjeggyel fizetni az autópályán.

 bosnia1


11. Turisztikai célpontok

Bosznia-Hercegovinában mind az épített környezet, mind a természet bőségesen kínál látnivalót. Ami érdekes, hogy a kétféle látványosság milyen gyakran jelenik meg ugyanazon a helyen.

Előbbiek közül kiemelkedik a Mostar-i Öreghíd és környezete, a bazár és pár szép mecset, köztük van világörökségi listás is. A Neretva két partján elterülő város kellemes sétára invitál. A háborúban lerombolt Öreghíd kicsit csalódás, mert helyreállításánál nem törekedtek az ötszáz éves patina visszaadására, így hasonló érzése van az embernek, mint a világháború után újra épített német, holland vagy lengyel műemléképületeknél. Mint egy festőművész mondta beszélgetésünk során Pocitelj-ben, a különbség olyan, mint egy eredeti festmény és a másolata között. A hely értékét nagyban növeli a környezet, a Neretva.

A Mostar-tól alig tíz kilométerre lévő Blagaj talán a legjobb bizonyítéka annak, hogy Boszniában a természet látványosságai mennyire egybefonódtak az épített környezet értékeivel. A sziklafal alól széles folyóként előtörő forrás mellett épült dervis ház felkeresése különleges élmény. Nem messze tőle egy jellegzetes bosnyák parasztházat magánmúzeumnak rendeztek be. A folyó fölé épített teraszokon hangulatos éttermek egész sora várja a vendégeket.

Szarajevó legfőbb érdekessége, hogy milyen éles határ választja el a muszlim negyedet a KuK korban épült városrészektől. Hogy a bazár és számos mecsetnek helyet adó, a régi vásártértől, a Bascarsia-tól a Gazi Hursev bej egykori Bezistan-jáig húzódó keleti hangulatot mutató negyedtől pár lépésre Bécset idéző utcarészletekkel találkozhatunk. Külön érdekesség a Nemzeti Könyvtárnak és a Városházának helyet adó palota. Nagyon szép a római katolikus székesegyház arab és török motívumokkal gazdagon díszített épülete. Talán legemlékezetesebb a régi ortodox templom. Számos múzeumban tanulmányozhatjuk az elmúlt jó száz év (szarajevói merénylet, délszláv háború) eseményeit, vagy az egyes vallások kegytárgyait, relikviáit. Bár Szarajevó-ban számos épület még magán viseli a háború, vagy a 30+ éve elmaradt felújítás nyomait, összességében egy érdekes, sokszínű település, mely le sem tagadhatná, hogy a Balkán közepén található.

Jajce, bár elsősorban a város szívében lévő látványos vízesésről nevezetes, önmagában is megérdemli a látogatást. Fellegvárából, melynek többnyire csak a falai állnak és egykoron Mátyás király is elfoglalta és a magyar végvári rendszer legdélebbi erődítménye volt, csodálatos kilátás nyílik a környékre. Főutcája szépen illusztrálja az ország sokszínűségét.

Érdekes célpont Pocitelj, a Mostar-tól délre, a Neretva völgyében, a főút mellett található, a hegyoldalba felkúszó XIV.-XV. századból való fallal körülvett település.

Medugorje talán a legfiatalabb zarándokhely a földrészen. A nem egész negyvenéves múltra visszatekintő kegyhely köré egy teljesen modern város épült sok-sok szállodával, panzióval, vendéglátóhellyel, többnyire kegytárgyakat kínáló üzletekkel és a földrész minden szegletéből érkező zarándokokkal.

Más városok, mint a szerb közösség fővárosa Banja Luka, vagy a horvát határ mellett Bihac, esetleg Trebice vagy Tuzla lehet célpontja egy rövidebb – hosszabb látogatásnak.

A természeti látnivalók legjellegzetesebbje a vízesések. A Jajce-i Nagy vízesés - melyet Csontváry is megfestett - talán a legismertebb, de érdemes felkeresni a vízesést tápláló Pliva folyón pár kilométerrel feljebb lévő Kis vízesést is, és a felette kialakult tavat kettéválasztó természetes gátat a rajta lévő ötszázéves apró malomépületekkel.

A legmagasabb - de így szeptemberben már elég csekély vízhozamú - a Skakavac vízesés Szarajevó mellett. Megközelítése már csak komolyabb túrával lehetséges. Különösen komoly kihívás a túra 1120 méteren lévő kiindulópontjához eljutni.

A Kravica-vízesés az ország déli csücskében egy nem túlzottan magas, de nagyon széles képződmény, leginkább a Plitvicai-vízesésekre hasonlít. Alsó medencéjét, melyet a helyiek előszeretettel használnak strandolásra, rövid sétával lehet megközelíteni egy nagyobb parkolóból.

Több vízesést is felkereshetünk az Una-folyó mentén Bihac környékén.

A vízesések mellett a hegyek és a völgyek kínálnak bőséges látnivalót. Az ország középső része tele van 1500 méternél magasabb hegyekkel, melyek között a folyók vadregényes völgyeket alakítottak ki. Nekünk leginkább a Vrbas-völgye tetszett Banja Luka és Jajce között, ahol nehéz, de csodálatos terepen autózhattunk. Nagyon szép a Neretva-völgye is, de ennek még a felső szakasza is sokkal nyugodtabb. A folyót több helyen felduzzasztották és a víztározók - bár partjukat még nem használják turisztikai célokra - sokban javítják a környék képét.

Több helyen is felhívják a figyelmet, hogy a háború után az aknamentesítés nem mindenhol fejeződött be, ezért a kijelölt turistautakról nem ajánlatos letérni.

Bosznia-Hercegovina nagy részén az autózás is külön élmény.

  kravica


12. Autópályák, díjak

Bosznia-Hercegovinában kevés és rövid autópálya szakasz van, melyek többnyire fizetősek, és nem alkotnak hálózatot. A díjbeszedés az egykori Jugoszláviában megszokott módon, kapuknál történik. Zenica és Szarajevó között (kb. 45 km) 11 KM-et, Medugorje alatt a horvát határig egy talán 6 km-es szakaszon 2.5 KM-et fizettünk. Banja Luka környékén egy hasonlóan rövid szakaszon ugyanennyit kértek. A határtól Banja Luka-ig jó 30 kilométert ingyenesen tehettünk meg autópályán, de már ott is építik a fizetőkapukat. 


13. Üzemanyagárak

2019 szeptemberében gázolajat literenként 1.10 és 1.13 euró között tankolhattunk, de ennél több centtel magasabb árakat is láttunk a benzinkutaknál. 


14. Belépők

A turisztikailag jelentősebb helyeken belépődíjat szednek, néhol elég magasat. A szenior kedvezmény, mint külföldit, nem illet meg. A Jajce-i várba 5, ugyanott a nagyvízesés alá 8 KM-ért juthattunk be. Szarajevó-ban a Gazi Hruslev dzsámiba és múzeumba 5, a régi ortodox templomba és múzeumába 3 KM a belépő. Mostar-ban a Karadjoz bej mecsetnél a minaret látogatással együtt 10, Blagaj-ban a dervis háznál 5, Pocitelj-i mecsetnél 3 KM-et kérnek. A Kravica vízeséshez 10 KM-ért engednek le.


15. Bolti, vendéglői árak

Az élelmiszer árak érzékelhetően alacsonyabbak a hazaiaknál. Sok szupermarket van - legnagyobb hálózata a BINGO-nak van - a teljes nemzetközi választékkal. Zöldség és gyümölcsféléket útmenti standokon is lehet kapni. Önellátás esetén a speciális magyar alapanyagok kivételével minden megkapható. A kempingekben nincs üzlet, kenyérfélét nem lehet előrendelni, több helyen van bár, esetleg étterem.

Blagaj-ban egy adag sült pisztráng elvitelre 13 KM volt. Szarajevó belvárosában gyorsbüfében 2 KM-et kértek egy szelet burekért.


16. Turistainformációk

Bosznia-Hercegovináról 2019 nyarán nem állt rendelkezésre magyarnyelvű útikönyv, így az előzetes információkat az internetről kellett beszerezni. Sokat segítettek a www.balkanutazo.hu, a www.utikritika.hu és a www.utazomajom.hu oldalak.

Helyben csak Jajce-ban, Blagaj-ban és Szarajevó-ban találtunk információs irodát, ott is elég szegényes kínálattal. Többnyire a kempingekben sem lehet információs anyagokhoz jutni. Végső soron az utazásszervező irodáknál is be lehet próbálkozni, térképet, saját útjaik brosúráit, esetleg szóbeli tájékoztatást lehet szerezni.

 pliva


17. Nyelvhasználat

Bosznia-Hercegovinában a hivatalos nyelv a szerb. Furcsa hallani a fejkendős muszlim nőket szláv nyelven beszélni. Ennek ellenére kevés a cirill betűs felirat. Ahol van ilyen, ott mellette megjelenik a latin betűs változat is.

Angolul többnyire elboldogultunk, a németet nem kellett sehol sem használni.


18. Szubjektív értékelés

Bosznia-Hercegovinát mindenkinek jó szívvel ajánlhatjuk, aki

- kedveli a változatos hegyes vidéket, a vízeséseket,
- nyitott a települések adta élményekre, a keleties hangulatra,
- kedveli a közeli, még fel nem derített tájakat,
- az alacsonyabb árszínvonalért cserébe elfogadja a kevésbé komfortos környezetet,
- nem riad vissza a nehéz terepen történő autózástól.

Akinek csak korlátozott idő áll rendelkezésére, annak Mostar és környéke vagy Szarajevó felkeresését javasoljuk.

 

Az oldal tartalmának személyessé tétele és a biztonságosabb mûködés érdekében honlapunkon cookie-kat használunk. Az OK gombra kattintva kérjük, hogy hagyja ezt jóvá! Jognyilatkozatunkban részletesen leírjuk, hogy miképpen gondoskodunk adatai védelméről. A Jognyilatkozatot az EGYÉB menüpont alatt találja.
További információ OK