DÁNIA


Az ismertető 2019 évi személyes tapasztalatok alapján készült
.


1. Odajutás, tranzit országokdania map

Dánia alapvetően Németországon keresztül érhető el. A szárazföldi út a Jylland-félszigetre vezet, majd innen hidakon keresztül lehet eljutni előbb a Fyn, majd a Sjaelland-szigetre. Az utóbbi híd fizetős. Németország több kikötőjéből is lehet komppal eljutni a Sjaeland szigetre (Kiel, Travemünde, Rostok, Puttgarden), de már épül a híd ez utóbbi helyen. Van lehetőség Dél-Svédországból is hídon (Malmö – Koppenhága) vagy komppal (Helsingborg – Helsingör) odajutni.


2. Körutazás hossza, szükséges időtartam

Az oda-visszaúttal együtt Budapestről négyezer kilométer autózással valamennyi fontos hely bejárható.

Dánia területe nem egészen fele Magyarországénak, lakossága 5.3 millió. Részletes bejárásához 2-3 hét elegendő, melyet növelhet egy strandolás a tengerparton, Nagyon elaprózni a viszonylag nagy távolság és a kis terület miatt nem érdemes, de egy norvég túra keretében jól bejárható a Jylland-félsziget, vagy Svédországgal összekapcsolva a Sjaelland-sziget.

Dánia klímája hasonló a mienkhez, csak mivel északabbra fekszik, alapban hűvösebb, melyet a különösen gyakori szelek tovább rontanak. Ennek megfelelően az időjárás május elejétől szeptember végéig, - némi kompromisszummal, - alkalmas kempingezésre, a kempingek java része is így van nyitva, bár vannak ennél hosszabban, sőt egész évben nyitva tartó táborhelyek is.


3. A lakóautózás elterjedtsége, ismertsége

Dánia hosszú évek óta kedvelt célpontja a helyi és külföldi kempingezőknek. Bár a dánok többnyire lakókocsival járnak, azért nagyon sok - elsősorban külföldi, német, holland és más nemzetiségű – lakóautó járja az utakat.


4. Utak minősége, útjelzések

Az utak minősége az esetek döntő többségében jó, de a mellékutakon találkozhatunk gyengébb minőségű szakaszokkal. Az ingyenes autópályák mellett viszonylag kevés főút van, így a hosszabb utakra gyakorlatilag csak az autópályák használhatóak.

Az útjelzések az autópályákon és a főutakon kielégítőek, a mellékutakon általában csak a következő települést jelzik, ami nagyon megnehezítheti a tájékozódást. Kempingek - és gyakran a turisztikai nevezetességek is - csak a közvetlen környezetben vannak kitáblázva. Új kiadású térkép használata ajánlott, de GPS-es navigáció teheti igazán biztonságossá a tájékozódást.

panorama3


5. Parkolás

A városok belső területein itt is nehéz parkolni, vannak fizetős zónák és parkolók, ahová nem mindig engedik be a lakóautókat. Azért némi gyaloglás árán mindig lehet megoldást találni. A szabálytalanul parkolókat szigorúan büntetik, fizetős parkolóban a kijelölt területen túlnyúló kocsiért akár 650 koronás, kb. 90 eurós büntetést szabnak ki. A nagy városokat célszerű elkerülni. Az utak mentén nincsenek pihenő helyek, csak a benzinkutaknál lehet kiállni.


6. Forgalom, közlekedési sajátosságok

A forgalmi viszonyok és szabályok megfelelnek az itthoninak. Két eltérés van. A fontosabb, hogy az autópályáknál mindig és a főutak egyes felhajtóinál jobbkézszabály érvényes, így a felhajtó járműveknek van előnye. Ezt egy fehér alapon piros színű fordított Y-t ábrázoló négyszögletes tábla jelzi. Mivel a felhajtók szokatlanul hosszúak és jól beláthatóak, nem okoz gondot a szabály betartása. A másik, hogy az egyirányú utcákba általánosan megengedett a kerékpárok behajtása a tilos irányból. Ezt nem a megszokott „behajtani tilos” tábla alá szerelt kiegészítő táblával jelzik, hanem a „gépjárművel és motorkerékpárral behajtani tilos” táblával.

Eltérés az is, hogy a lakott területet jelző helységnévtáblákon megjelenik egy település sziluettjét szimbolizáló rajzolat is. Ez nagyban megkönnyíti a táblák felismerését.


7. Kempingek, kempingkártyák használata

Kis területéhez képest Dániában sok kemping van. Az ADAC katalógusa az országban mintegy 330, az ACSI katalógusa 295 kempinget sorol fel. A nagyobb internetes adatbázis ennek közel dupláját. A kempingek többsége a tengerparton van, de a belső területeken is lehet szinte mindenhol táborhelyet találni. A komfortra nem lehet panasz, a parcellaméretek sokkal nagyobbak a máshol megszokottnál. Az árak elég magasak, főszezonban két fő esetén az adókkal elérheti a 35-40 eurót is éjszakánként. Bár többnyire van a kemping hálózatában, azért javasolt az egyéni érintésvédelmi relé alkalmazása. Sok helyen mérik az áramfogyasztást, és ennek alapján számláznak. kWh-nként 3-5 DKK-t kérnek. Általánosan elterjedt a családi fürdőszoba, ez a gyermekesek mellett különösen akkor hasznos, ha fizetős a meleg zuhany, ami gyakori. A WIFI lefedettség nem mindenhol teljes, többször csak a recepció környezetében biztosított. Gyakran külön kell fizetni érte.

Az ACSI Camping Card 66, az ADAC CampCard 33 helyen biztosít elő- illetve utószezoni kedvezményt. Ezekre alapozva komoly túrát lehet tervezni.

panorama2


8. Éjszakázó helyek

Tudomásunk szerint Dániában nem megengedett közterületen éjszakázni. Az ADAC Stellplatzführer-e 132 olyan helyet sorol fel, ahol kempingen kívül lehet éjszakázni. Ezek többnyire vidéki farmok, kempingek parkolói, kikötők, de van köztük ipari terület, minikemping és külön erre a célra épített létesítmény is. Majdnem mindenhol van valamilyen infrastruktúra és gyakran a kempingárakkal összemérhető díjat szednek.


9. Lakóautós infrastruktúra kiépítettsége

Vizet valamilyen formában minden kempingben lehet vételezni. Szennyvíz leeresztési és chem-WC ürítési lehetőség a kempingekben általában van. Kempingen kívül ilyennel lehetőséggel nem találkoztunk. Lakókocsi-lakóautó értékesítő telepet, alkatrész boltot, szervizt többet láttunk, de az árak csillagászatiak.


10. Bankkártya elfogadás

Gyakorlatilag mindenhol elfogadják a nálunk használatos és Magyarországon kibocsátott betéti (debit) kártyákat. A hitel (credit) kártyákkal már lehet probléma. Néhol megkérdezik, hogy koronában vagy forintban kérjük az elszámolást. Tapasztalatunk szerint kedvezőbb a koronában történő elszámolás. ATM szinte mindenhol van.

panorama9


11. Turisztikai célpontok

Dániában elsősorban az épített környezet nyújt turisztikai célpontokat. Ezek közül is kiemelkedik a főváros, Koppenhága. Itt több napra elegendő látnivaló van. Kihagyhatatlan a Christiansborg sziget, a dán államiság központja és a Nyhaven (Újkikötő). A városháza közelében található Dánia leglátogatottabb turisztikai célpontja a Tivoli park. Mindenképpen végig kell sétálni a világ egyik leghosszabb sétálóutcáján, a Ströget-en. Kötelező célpont a kikötő és végében a Kastelet erőd előtt a tengerparton a Kishableány szobra. Megérdemel egy sétát a régi dokkok vidéke, Christianshavn és mögöttük a régi tengeri erőd területén az 1960-as években kialakult hippik lakta városrész. Ez ma bizonyos autonómiát élvező Christiania Szabadállam néven működik és egy egészen különös és külön világ, bizonyos mértékig szabad a drogkereskedelem és -fogyasztás.

Koppenhágától 30 kilométerre nyugati irányban van a dán történelem jeles helye, Roskilde. Katedrálisa 1413 óta a dán királyok temetkezési helye, a királyi család 22 generációjából 38 király és királyné nyugszik itt. A településen van ezenkívül a Viking Hajók Csarnoka és más viking emlékek.

Koppenhágától északra mintegy 50 kilométerre van Helsingör, melyet Shakespeare tett híressé azzal, hogy a Kronborg várkastélyt választotta a Hamlet helyszínéül. Figyelmet érdemel még a régi hajógyárból pár éve kialakított kulturális központ is és érdemes egy sétát tenni a belvárosban, nem kihagyva a Szent Mária és a Szent Olai templomokat.

Ha Helsingör és Roskilde között autózva vállalunk egy kis kitérőt, felkereshetjük az egymástól csak pár perces autózásra lévő Fredensborg-i és Frederiksborg-i kastélyokat. Előbbi ma is a királyi család használatában van, ezért csak ritkán látogatható, de kertjében nagyon szép sétát tehetünk. Utóbbiban egy magánalapítvány üzemelteti Dánia Nemzeti Történeti Múzeumát. Az épület maga is megérdemli, hogy felkeressük, de a kiállítások ezt az értéket tovább növelik. A kötelező látnivalók mellett ez az egyik feltétlenül ajánlható hely.

A Sjaelland-szigeten még Koge városába érdemes betérni. A belvárosban számos hangulatos, régi épületet, míg templomában a XVI. – XVII. századból származó faragott és intarziával díszített berendezési tárgyakat csodálhatunk meg. A nagy sziget egyik mellékszigete a Mön-sziget. Itt a „főváros” Stege mellett az észak-nyugati parton lévő fokon túl a mi Hanságunkhoz hasonló környezetben van egy kis falu: Nyord, mely múzeumfalunak is tekinthető, szinte minden épülete műemlék.

A Jyiiand-félsziget és a Sjealland-sziget közé beékelődve találjuk a Fyn-szigetet. Legjelentősebb települése, a világhírű mesemondó, Hans Christian Andersen városa, Odense. Az Andersen emlékhelyeken túl számos szép régi épület és egy skanzen tarthat érdeklődésre számot.

Odensetől 25 kilométerre délre van a magánkézben lévő Egeskov kastély. Bár a belépő még dán viszonyok között is drága (26 euró körül jár), kihagyhatatlan állomása egy dán körútnak. Itt nemcsak a berendezett kastélyt és a szépen gondozott kertet látogathatjuk meg, hanem egy több csarnokból álló technikai múzeumot is. Járművek, mezőgazdasági gépek ritkán látható gazdag választékát csodálhatjuk meg. Az már csak ráadás, hogy külön kempinges szekció van, pár régi lakókocsival, egy ős sátras utánfutóval és egy Bedford teherautóra 1953-ban épített lakóautóval. A tűzoltó és mentőautókat, - úgy jó ötvenet, - külön csarnokban mutatják be a mentéshez és tűzoltáshoz használt eszközökkel és felszerelési tárgyakkal és egy készenléti állomással (diszpécserközpont, pihenő- és tartózkodóhelység, iroda).

A Fyn-szigeten még a Sjealland felé vezető híd hídfőjénél lévő Nyborg érdemel figyelmet, mely a középkor elején közel 400 évig volt Dánia fővárosa. Várkastélya, - mely többéves átfogó felújítás miatt jelenleg nem látogatható, - rajta van az UNESCO világörökségi listáján. Érdeklődésre tarthat számot még a Vor Frue Kirke (Miasszonyunk templom) és a múzeum. Ez utóbbit az egykori polgármester 1601-ben épült házában alakították ki. Ebben működik az a varrókör, melynek tagjai rajzok alapján korabeli technikákkal középkori ruhákat varrnak meg újra saját szórakozásukon túl a múltat idéző gyerek foglalkozások és rendezvények számára.

A Jylland-félsziget az ország legkiterjedtebb, egyben a legritkábban lakott része. Ennek megfelelően arányaiban kevesebb látnivalót ígér. Az első figyelmet érdemlő hely Kolding, 80 kilométerre a német határtól. Középkori vára elsősorban a rekonstrukció teljesen újszerű megközelítése miatt érdemel figyelmet. A XVI. században épült és többször átépített és kibővített várkastély 1860 körül leégett, és csak a XX. század végén kezdték felújítani. A lerombolódott falakat nem építették újjá, hanem korszerű anyagokkal pótolták ki a régi elüszkösödött falakat, a belső szinteket korszerű acél-üveg konstrukciókkal helyettesítették, a boltíveket csak LED sorok jelzik. Ebben a várban is működik középkori ruhákat rekonstruáló műkedvelő varrókör. Kolding másik nevezetessége a Miniby. Itt a város szélén egy botanikus kert melletti területen műkedvelő öregurak az 1860-as Kolding 1:10 arányú kicsinyített mását építik fel. A tervezett 700 épületből már 400 kész van.

Kolding-tól északra mintegy 35 kilométer autózással érhetünk el a dán királyság bölcsőjéhez Jelling-be. Itt találhatóak az UNESCO védelem alatt álló rúnakövek, melyeken rúnaírással vésett feliratok emlékeznek meg a királyság megalapításáról és a kereszténység felvételéről. Jelling-től mintegy húsz kilométerre nyugatra, Billund-ban található a gyerekek érdeklődésére számot tartó LEGOLAND, mely csak csillagászati belépődíjaival riaszthatja el az érdeklődőket.

A Jylland-félsziget nyugati partján a német határ közelében hangulatos kis települések (Hojer, Tonder) kínálnak kellemes időtöltést. Itt találjuk különleges középkori bájával Ribe-t, Dánia legrégebbi városát.

Kolding-tól északabbra található Aarhus, Dánia második legnagyobb városa, jelentős egyetemi város. Legérdekesebb látnivalója a kihagyhatatlan Den Gamle By (régi város), a világszerte nagyon kevés városi kultúrával foglalkozó skanzen egyike. A viszonylag kis területre mintegy 70 épületet hoztak Dánia minden részéből. A bemutatás három korra koncentrál, 1864-re, 1927-re és 1974-re. Több épületben korabeli kézműves műhelyeket, otthonokat rendeztek be, de sokban tematikus kiállítások vannak. A terület bejárására érdemes hosszabb időt, akár egy egész napot szánni, különleges, egyedi élmény. Aarhus-ban máshol is találkozhatunk a hagyományos favázas épületekkel. Különösen a Vestergrade-n, mely a XVII.-XVIII. században a kereskedők utcája volt. A modern Aarhus-t legjobban az ARoS névre hallgató művészeti múzeum jelképezi, de a két időszak közötti korokból is láthatunk számos szép épületet.

Érdeklődésre tarthat számot a még északabbra található Aalborg is.

Az ország nagy része mezőgazdaságilag művelt kisebb-nagyobb dombokkal váltakozó sík vidék. Ezen a területen csak néhány tó és a többnyire homokos tengerpartok kínálnak természeti szépséget. A kevés érdekesség közül kiemelkedik az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Stevns Klint, a Sjaelland-sziget keleti partján, Koge-től délre található 25-40 méter magas függőleges sziklafal, ahol a világon egyedi módon a tengerszint felett tanulmányozhatóak az egymásra rakodott krétakő, a halpikkelyekből és fogakból kikövesedett un. „Fiskeler” és mészkő rétegei. A környéken kereshető fel az 1928-ban részlegesen tengerbeszakadt 1200-as évekből származó Hojerupi templom és a hidegháborús időkben használt bunkerekben berendezett múzeum is.

Hasonló a Mons-sziget keleti partján húzódó, a doveri sziklákat idéző száz méter magas partszakasz, a Mons Klint, melyen érdekes kirándulást lehet tenni.

Érdeklődésre tarthat számot a Grenen-fok, Dánia legészakibb pontja, ahol a Keleti és az Északi-tenger találkozik, és az erős áramlások folyamatosan alakítják a homokos partokat. A Jylland-félsziget nyugati oldalán, a Grenen-foktól délre 90 méter magas vándorló dűne található, a Rubjerg Knude.

Dániához tartoznak még a Feröer-szigetek és a Balti-tengerben Svédország partjai előtt fekvő Bornholm-sziget is. Ez utóbbi ígéretes turisztikai célpont mind természeti adottságai, mind települései, építményei okán. A sziget strandolásra is alkalmas kedvelt turistaközpont sok kempinggel.

Dánia partjai mentén szinte mindenhol találhatunk homokos strandot, sokon közülük büszkén lobog a strandolásra kiválóan alkalmas és rendszeresen ellenőrzött vízminőséget tanúsító kék zászló. Ez sajnos a víz hőfokára semmilyen garanciát sem jelent.

panorama8

12. Autópályák, díjak

Dániában az autópálya hálózat sűrű, használata ingyenes. Díjat csak a nagyobb hidaknál szednek. A Fyn és Sjaelland-szigeteket összekötő hídon 370 koronát, kb. 50 eurót fizettünk.

Más útdíjjal nem találkoztunk. Gedser és Rostok között az egyirányú kompjegy egy 6-8 méteres lakóautó és két fő számára internetes foglalás és fizetés esetén 154 euró.


13. Üzemanyagárak

2019. júniusban literenként 1.22 euró körül járt a gázolaj ára. A különböző kutak között ±3 centes eltérések voltak. Az autópályák mentén ennél is drágább az üzemanyag.

panorama5


14. Belépők

A turisztikailag jelentősebb helyeken belépődíjat szednek, többnyire a Európában szokásosnál magasabb összeget. Szenior kedvezménnyel csak 1-2 helyen találkoztunk. A koldingi várba 125, az aarhusi városi skanzenbe 135, a nyborgi múzeumba 40, az amelienborgi királyi fogadótermekbe 105, a helsingöri Kronborg kastélyba 145, frederiksborgi kastélyba 75 (szenior 60), az odensei skanzenba 75, az Egeskov kastélyba és technikai múzeumba 195, a roskildei katedrálisba 40 korona volt a belépő.

Koppenhágában egy egyórás hajós kirándulás a csatornákban személyenként 50-75 koronába kerül.

Ottjártunkkor egy euró kb. 7.5 korona, egy korona kb. 45 forint volt.


15. Bolti, vendéglői árak

Az élelmiszer árak jelentősen magasabbak a hazaiaknál. Egy félkilós kenyér 22-25 korona, egy ványadt cukkini, vagy padlizsán 12 korona. Önellátás esetén a speciális magyar alapanyagok kivételével, minden megkapható. A kempingekben többnyire van üzlet szerény választékkal, néhol van bár, esetleg étterem.


16. Turistainformációk

Turista információs irodát minden jelentősebb helyen találtunk. Több esetben a kempingekben is lehetett térképeket vagy némi tájékoztató anyagot szerezni. Az ismertető anyagok széles választéka áll rendelkezésre angolul és/vagy németül.

panorama6


17. Nyelvhasználat

Mindenhol beszélnek angolul, az utóbbi években a német nyelv használata jelentősen visszaszorult.


18. Szubjektív értékelés

Dániát mindenkinek jó szívvel ajánlhatjuk, aki
  • kedveli a hűvösebb, homokos tengerpartokat,
  • nyitott a települések adta élményekre,
  • kedveli a hűvösebb időjárást,
  • előnyben részesíti a tisztaságot és rendezettséget,
  • nem riad vissza a magasabb áraktól.
Akinek csak korlátozott idő áll rendelkezésére, annak a Sjaelland-sziget felkeresését javasoljuk.

 

Az oldal tartalmának személyessé tétele és a biztonságosabb mûködés érdekében honlapunkon cookie-kat használunk. Az OK gombra kattintva kérjük, hogy hagyja ezt jóvá! Jognyilatkozatunkban részletesen leírjuk, hogy miképpen gondoskodunk adatai védelméről. A Jognyilatkozatot az EGYÉB menüpont alatt találja.
További információ OK