LAKÓAUTÓK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE



A következő írásunkban összefoglaljuk mindazokat az általános és alapvetően műszaki jellegű információkat, amelyek a lakóautókról fontosnak tartunk. Jó bevezetés lehet ez a lakóautózással most ismerkedõk számára, a "profik" pedig egy olyan cikket olvashatnak, amely rendszerbe foglalja az egyébként meglévõ ismereteiket.

Tágabb értelemben lakóautónak nevezzük mindazokat a szabadidős felhasználású céljárműveket, melyek önjáróak (saját motorral, erőátvitellel, kormány- és fékrendszerrel rendelkeznek), és bennük valamilyen komfort szinten éjszakázni lehet.

A lakóautók témakörében számos megnevezés használatos, melyek valamennyire tükrözik a jármű jellegét. Két nagy csoportjuk a kempingbuszok és a szűkebb értelemben vett lakóautók.

Elõbbieket korábban inkább lakóbuszoknak nevezték, de mára a kempingbusz vált általánossá azon járművek megjelölésére, melyekkel ebben az írásban foglalkozunk. A korszerű, minden komforttal felszerelt kempingbuszokra használatos még az angolból eredő "van" kifejezés is, de ezt újabban mind gyakrabban a rövid, félintegrált lakóautókra is használják. Mi következetesen a kempingbusz kifejezést fogjuk alkalmazni.

tipusok

A szűkebb értelemben vett lakóautók (ezeket a továbbiakban lakóautónak fogjuk nevezni) megjelölésére is több szó van használatban. A német nyelvterületen "Reisemobil"-nak, az angolul beszélõk körében "motorhome"-nak nevezik, de kezd mind jobban elterjedni a "camper" vagy a "camping car" kifejezés. A gyakran használatos angol "caravan" és német "Wohnwagen" a mi lakókocsi fogalmunk, azaz a nem önjáró (saját motorral nem rendelkezõ, utánfutónak kialakított), de éjszakázásra alkalmas jármű megfelelője.

A tágabb értelemben vett lakóautók harmadik csoportjának tekinthetõek azok a pick-up-nak nevezett lakófelépítmények, melyek átmenetet képeznek a lakókocsik és lakóautók között. Ezeket az egyre népszerűbb szerkezeteket kisteherautókra lehet rövid idő alatt fel- illetve leszerelni és így igyekeznek használójuknak - számos súlyos megalkuvás árán - mind a lakókocsik, mind a lakóautók előnyeit biztosítani. A pick-up kivitelű járművekkel jelen írásunkban nem foglalkozunk.

lakobusz  pickup

A lakóautók mindhárom csoportjánál igen érzékenyen merül fel a férőhelyek száma. E tekintetben különböző szempontok alapján háromféle adatot lehet megadni.

A legfontosabb, és a jármű forgalmi engedélyében az S.1 pont alatt szereplő adat: a szállítható személyek száma. Ez általában a biztonsági övvel felszerelt ülések száma. Egyes esetekben, amikor jármű önsúlya közel van az alapjármű teljes terhelhetõségéhez, vagy a járműkategória felsõ súlyhatárához (általában a 3.5 tonnához) és a szállított személyek súlyával azt meghaladhatja, a jármű európai tipusbizonyítványában korlátozzák a szállítható személyek számát.

A másik, általában megadásra kerülő férőhely adat a fekhelyek száma. Itt külön szokás megadni az állandó fekhelyek számát és a nappali ülőgarnitúrájából és/vagy a vezetőülésből ideiglenesen kialakítható fekhelyek számát (pl. 2+2). Egyes lakóautóknál emeletes ágy esetén az alsó ágy helyén rakodótér (garázs) alakítható ki. Az esetek többségében a szállítható személyek száma és a fekhelyek száma összhangban van.

A harmadik, ritkán megadásra kerülő férőhely adat a nappaliban vagy ülőgarnitúrá(k)ban leültethető személyek száma. Ez gyakran magasabb az előző két adatnál.
Hasonlóan érdekes és meghatározó paraméterei egy lakóautónak - legyen az bármilyen kivitelű - a tömegadatok. Itt a forgalmi engedélyben két adatot, G: saját tömeg (korábban önsúly) és F.1: együttes tömeg (korábban megengedett maximális összsúly) adják meg.
A legfontosabb és országúti ellenőrzésekkor számonkérhető adat az együttes tömeg. Ez lakóautóknál általában 3500 kg, de ennél kisebb (3400, vagy akár csak 3000, kempingbuszoknál még ennél is alacsonyabb) adattal is találkozhatunk. Vannak lakóautók, melyeket a német piacra gyártottak, és technikailag ennél magasabb, általában 3850 kg együttes tömegre készítették (a katalógusokban ez az adat is megjelenik). Mindig a forgalmi engedélybe bejegyzett adat az irányadó. A 3500 kg-os érték tartásának több előnye van. Elsődleges szempont az, hogy eddig a határig minősül a jármű személyautónak (a forgalmi engedélyben csak megjegyzésként jelzik, hogy lakóautó), érvényesek rá a személyautókra vonatkozó közlekedési szabályok (pl. sebességhatárok, behajtási szabályok, tilalmak) és vezethető a jármű "B" kategóriás jogosítvánnyal. Ez a határ az autópályahasználatnál is fontos. Általában jelentősen alacsonyabb a tarifa, sőt több országban (Németország, Ausztria, Szlovénia) egészen más tarifa rendszer érvényes a 3500 kg-ot meghaladó megengedett együttes tömegű járművekre.
A saját tömeg értelmezése lakóautóknál a víz- és gáztartályok tartalma miatt nem is olyan egyszerű. A gyártók általában menetkész tömeget adnak meg. Ennek tartalma származási országonként és sokszor gyártónként, sőt van, ahol egyazon gyártó különböző tipusainál is változik. Sokak nem is adják meg az adat számításának módját. Létezik egy EN 1646-2 jelű szabvány, mely ezzel foglalkozik, de a német gyártók hivatkoznak egy 92/21 EWG jelű szabályozásra is, sőt megjelenik egyes helyeken a 95/48 CE jelű EU direktíva is, mint irányelv. A németek például a 90 %-os töltöttségű üzemanyag-, frissvíz- és gáztartályok (ez utóbbinál két palackkal számolva) mellett még az elektromos kábelt is figyelembe veszik. Ugyanakkor más gyártóknál 10, 50 vagy 100 literes adattal találkozhatunk a frissvíz készletnél.

A lakóautók felépítménye az alapfelszereltség berendezési tárgyaival általában felemészti az alapjármű teherbírásának jelentős részét. Ezért ezek a járművek gyakran egy nagyobb személyautó hasznos teherbírását sem érik el. A tervezők állandóan küzdenek a súlyadatok tartásával, és ezt a problémát minden használónak is állandóan szem előtt kell tartania. Ezért célszerű mindig üres szennyvíztartállyal közlekedni, és csak annyi frissvizet, gázt és egyéb készletet vinni magunkkal, amennyi feltétlenül szükséges. A felszerelési tárgyak (kerékpár, motor, csónak, hogy csak a nehezebbeket említsük) kiválasztásánál is gondolni kell a terhelésre. Itt azt sem szabad elfelejteni, hogy a saját tömeg adat az utasokat nem, csak a vezetõt veszi figyelembe, általában 75 kg-mal számolva.
Ezeknél a járműveknél természetesen a teljesen széria kivitelű felépítmény és az alapfelszereltség berendezései kerülnek beszámításra a saját tömeg adatba. Minden további felszerelés (légrugó, klima, előtető, kerékpár- és/vagy motortartó, rádió, TV, stb.) a hasznos teherbírás rovására megy, és bár fixen be van építve, nem jelenik meg a forgalmi engedélyben. Nem ok nélkül van, hogy mind több lakóautó értékesítő az extra felszereléseknél a tömegadatot is megadja. Egy-egy ilyen beszerzését célzó döntés előtt legalább olyan fontos szempont kell legyen az ezzel járó többlet terhelés, mint a használhatóság vagy az ár.

A gyártók meg szoktak adni még egy adatot, a maximálisan vontatható tömeget. A vontatás lakóautóval külön kérdés, mert a járműszerelvény együttes tömege meghaladja a 3.5 tonnát és ez a vezetõi engedély kategóriáját és a KRESZ-t érintő szempontokat vet fel. Részletesen erről egy másik cikkünkben olvashat ITT.

A lakóautókban és kempingbuszokban alkalmazott gépészeti rendszereket, felszerelési tárgyakat és szerelvényeket külön írásokban ismertetjük. Ezek a következők (a megnevezésre kattintva a cikket is elolvashatja):
- Elektromos rendszer
- Gáz rendszer
- Víz rendszer
- Alternatív áramforrások
- Akkumulátorok
- Ajtók, ablakok, bútorok, napfénytetõk, stb.

 

LAKÓAUTÓ BELSŐ TÉRKIKÉPZÉSEK
prince420 belso5prince55 belso1
duke590 belso3duke57 belso6

 

A KEMPINGBUSZOK

Ezek a járművek, melyek történelmileg elsőként jelentek meg, eredeti gyári karosszériában (mikrobuszban vagy dobozos kisteherautóban) kialakított szabadidős járművek. A teljesség kedvéért elvileg ide sorolhatók a dobozos felépítményű nagy teherautókból vagy normál autóbuszokból kialakított lakójárművek is, sőt azok a motor- vagy autóversenyzők által műhely és/vagy szállítójárműnek használt speciális karosszériájú gépjárművek, melyekben pihenésre kialakított rész is van. Hasonló a helyzet a lószállításra kialakított és a kisérőszemélyzet számára is elhelyezést biztosító járművekkel is. Ezek mindig egyedi kialakításúak, az esetek nagy részében súlyuk miatt B kategóriás jogosítvánnyal nem vezethetők, és jelentősen eltérnek a hagyományosan kempingbusznak nevezett járművektől, rájuk ma is inkább a lakóbusz kifejezés illik. Ezért nem foglalkozunk velük, bár számos műszaki megoldásuk, felszerelési tárgyuk hasonló lehet a kempingbuszokban és lakóautókban alkalmazottakhoz.

vwt1 2vwt1 3

Úgy hatvan évvel ezelõtt a hippik életformája tette elterjedtté, szinte a mozgalom szimbólumává azokat a kisbuszokat, melyekben tulajdonosaik járták a világot, és benne is éltek. Eleinte elegendő volt egy-két üléssort kiszerelni, helyére ledobni egy matracot és valamilyen egyszerű függönyt felszerelni (és természetesen minél rikitóbbra pingálni a karosszériát). Később megemelték az "ágyat", alatta rakodóhelyet alakítva ki, esetleg egyszerűbb bútorokat (asztalt, szekrényt) is beépítettek, turista gázfőzőt, hűtőládát vagy kisebb hűtőszekrényt rögzítettek fixen. Ezek a járművek idővel egyre komfortosabbak lettek, és a házilagos kivitelezésűek mellett hamar megjelentek a sorozatban gyártott, profi céljárművek is. Mára az eredetileg kisméretű és alacsony járművek utódai képesek teljes komfortot nyújtani használójuknak.

Az utakat járó kempingbuszok nagyon változatos kivitelűek. Futnak több évtizedes példányok magukon viselve az építésük idején rendelkezésre álló technika jellegzetességeit. Ezen korai járművek között sok az alacsony komfortfokozatú. Tipikus problémájuk, hogy az alapjármű - melyből kialakították - belmagassága kicsi, így bennük felnőtt ember nem tud kiegyenesedve felállni. Ezt a problémát orvosolja az a megoldás, mely leállás esetén a tető kiemelésével növeli meg a belmagasságot. Ennek két változata van. Az első esetben - melyet kisebb lakókocsiknál is szoktak alkalmazni - a jármű tetejének nagy részét 15-25 centiméterrel lehet párhuzamosan megemelni. A másik megoldásnál a kiemelhetõ tetőrészt a jármű hátsó, ritkábban első vége irányában lévő oldalánál felszerelt csuklós pánt, mint tengely körül mozgatva lehet kiemelni. A tetőelem kiemelése során keletkezett nyílást mindkét esetben sátoranyaggal zárják le, és rajta általában szellőzőnyílásokat képeznek ki. A belmagasság probléma másik megoldása, ha magastetős alapjárművet használnak. Ugyanezt az eredményt lehet utólag elérni, ha az eredeti karosszéria tetőelemét cserélik le a belmagasságot növelő elemmel, esetleg az eredeti tetőelem és a kocsiszekrény közé építenek be egy "toldót". Ennél a kivitelnél gyakran ablakot helyeznek el a magasító elemen.
A korszerű járműveket emelt tetejű dobozos kisteherautóban alakítják ki. Belülről helyezik fel a szigeteléseket az ablakok és technológiai nyílások (elektromos és víz csatlakozás, WC kazetta kezelés, hűtő szellőzőrácsok, stb.) kialakítása után. Hőszigetelésnek az oldalfalakon PE-habot, a tetőn Styropor-t, a padlólemezen RTM-habot alkalmaznak tipikusan. A belső burkolat általában folírozott rétegelt lemez.

Summit 600 PlusP Grundriss H Line Summit 640 neu

Alaprajzi elrendezést illetően elég kevés a variáció lehetősége. A fő fekvőhely a kocsi hátuljában keresztben, vagy hosszában kerül kialakításra (esetleg emeletes kivitelben), alatta tárolóhellyel, mely gépészeti szerelvényeknek (gázpalack, víztartály, vízmelegítő, vagy kombikazán) is helyet biztosíthat. A jobb oldali közlekedéshez épített járműveken a menetirány szerinti jobb oldalon (ahol rendszerint tolóajtó található) kap helyet a konyha, másik oldalon a szekrény, ha van, a fürdőszoba (ebben az esetben a szekrény is a jobb oldalra kerül), és elõtte az asztal. A korszerű kempingbuszokban a jobb helykihasználás érdekében általában élnek azzal a megoldással, hogy a vezetőfülke ülései beforgathatóak legyenek. Gyakran az ülőgarnitúra átszerelésével újabb fekvőhely alakítható ki, de ennek mérete rendszerint felnőtt ember számára nem elegendõ.
Az alapelrendezés mellett kisebb variációkra van lehetőség, elsősorban a többlet fekhelyek kialakításánál. Itt már elérhető az integrált lakóautók jellegzetes megoldása, a tetőhöz rögzített lehúzható kivitel is. Mivel az alapjárművek oldalfala nem függőleges (a karosszéria általában felfelé keskenyedik) a bútorzattal kényszerűen követni kell ezt a formát. Az amúgy is szűkös helyen elsősorban a zuhanyfülkénél okoz ez problémát, de az akasztós szekrénynél is kellemetlen lehet.

Gépészeti (elektromos, víz- és gázellátás, WC, fűtés, konyha) felszerelésük azonos technikai alapon kerül kialakításra, mint a lakóautók esetében, csak ahol lehet, a kisebb méretű eszközöket alkalmazzák.
Ezekre a járművekre felszerelhetõ 2-4 kerékpár szállítására alkalmas tartó, sőt motortartó is, de ilyenkor a hátsó ajtó nyithatósága érdekében speciális szerkezetet kell alkalmazni.

A korszerű kempingbuszok érezhetően nagyobbak elődeiknél. A hossz 5-6.5 méterre nőtt, és a magasított tető miatt 2.6-2.85 méter a külső magasság, de vannak 3 méternél is magasabb járművek is. A szélesség az alapjármű szélessége (általában pár centiméterrel tér el a 2 métertől). Ez gondot jelent a fekvőhely méreténél. A tipikusan 185-195 cm hosszú ágy magasabb embereknek kevés lehet. Az összsúly is közelíti a személyautó, és ezzel a B kategóriás jogosítvánnyal vezethetõ járművek felső súly határát, a 3.5 tonnát.
A kezdeti időktől a kis járművek terének növelésére előszeretettel használják a karosszériához így-úgy kapcsolódó, de önálló elősátrakat. Ezeket úgy alakították ki, hogy a jármű eltávozhasson mellőle (ilyenkor a kempingbusz felé eső oldalt külön lappal lezárják). Ma már a kempingbuszokra is rendszerint előtetőt (markize-t) szerelnek, és ehhez csatlakoztatják az elősátrat.

Kezdetben a Volkswagen és a Mercedes mikrobuszai, kisteherautói voltak a legkedveltebb alapjárművek. Az első nagy siker a Volkswagen-Westfalia együttműködésben készült California volt. Ma inkább Fiat, Citroen, Ford, Renault, Peugeot, ritkábban Iveco alapokra építik a kempingbuszokat. Számos lakóautó gyártó (Adria, Benimar, Bürstner, Chausson, Eura Mobil, Hymer, Laika, Roller Team stb.) választékában szerepel egy-két-három kempingbusz is. A közismert szabadidős járműgyártók közül e tekintetben a Knaus ajánlata a leggazdagabb. Vannak külön kempingbuszokra specializálódott cégek is. Ezek közül a széles választékot ajánló német Pössl a legismertebb. Ez utóbbi és a korábban felsorolt lakóautó gyártók általában a nagyobb, minden komforttal ellátott kempingbuszokat kínálják. Vannak kevésbé ismert gyártók is, mint az olasz Auto Sleeper vagy a német CS-Reisemobile, akik kinálata szélesebb, ők az egészen egyszerű, kis járművektől a teljes komforttal ellátott járművekig számos variációt ajánlanak.

barkasA kempingbusz építés a kezdetek óta sokak hobbija. Mára ugyan többségbe kerültek a gyári körülmények között, sorozatban gyártott járművek, de még mindig külön klubokba szerveződnek a különböző alapjárművekből lakóautót építő, sokszor fanatikus rajongók. Ennek köszönhetően a világot járva ma is számtalan érdekes, egyedi megoldással találkozhatunk. Ehhez a hobbihoz azonban nem elegendõ a lelkesedés és elszántság, komoly felkészültség, tapasztalat, felszerelés és sok-sok idő kell. Aki ezekkel nem rendelkezik, de szeretné saját elképzelései szerint kialakított kempingbuszban járni a világot, annak segítségére lehetnek olyan speciális műhelyek, melyek járműfelépítmények kialakításával foglalkoznak. Ilyen Magyarországon a Biwak Kft.

A kempingbuszok sok tekintetben eltérnek a lakóautóktól. Kezdetben, elsősorban az alacsonyabb felszereltség miatt, áruk érzékelhetően alacsonyabb volt. Ez a különbség mára eltűnt. Ha súlyuk nem is, de méretük még ma, a jobban felszerelt, nagyobb és terjedelmesebb járművek térhódítása után is jelentősen kisebb (hosszban 1-1.5 méterrel, szélességben és magasságban 15-20 centiméterrel). Ez vitathatatlan előny a forgalomban és parkoláskor, sőt a fogyasztásnál is. Ugyanakkor a hasznos terület és légtér ennyivel kevesebb, ami azt eredményezi, hogy - bár gyakran hirdetik négy személyesnek - döntően két személy számára tudnak bizonyos kompromisszumok árán kényelmes elhelyezést biztosítani, de több holmival, vagy hosszabb, esetleg több hónapos útra készülőknek így is számolni kell a helyszűkével. A kempingbuszok legfőbb erénye, hogy - mint azt a számos több évtizede szolgáló példány bizonyítja - elnyűhetetlenek. Azzal, hogy a lakótér az eredeti gyári fém karosszériába kerül kialakításra, sokkal masszívabb és időtállóbb megoldást kapunk, mint az alvázra utólag épített vázszerkezet esetében. Másik előnyük, hogy méret és komfort szempontjából sokkal szélesebb a megoldások skálája. Így mindenki igényeihez, elképzeléseihez és pénztárcájához illeszkedő megoldást választhat.

 

A LAKÓAUTÓK

Szűkebb értelemben lakóautónak nevezzük azokat az éjszakázásra is alkalmas járműveket, melyeknél egy (kis)teherautó alvázra épített felépítményben alakítják ki a lakóteret.

Az ős megoldás: egy platóra szerelt, futóművétől megszabadított lakókocsi. Ilyet ma már nem látni. Következõ lépés volt, amikor a kisteherautó alvázára építettek fel egy lakókocsi felépítményt. Ma is fut még a korai időkből származó járművek közül olyan, melyek felépítményén jól felismerhető a lakókocsik jellegzetes formája. Ezt bővítették ki később a vezetőfülke fölé szerelt fekvőhellyel, az alkóvval. Mára a lakókocsi és lakóautó építés a szerkezeti megoldásokat illetően egymástól elkülönült utakon jár. Természetesen számos gyártó foglalkozik mindkét termékkel, és a felhasznált szerelvények, készülékek, bútorok is döntő többségükben azonosak.

oldie1oldie2

Lakóautó gyártáshoz ma kizárólag normál kisteherautók járóképes alvázát használják. Korábban, az '90-es évek első felében speciális alvázon is készültek, nagyon szép és a maiaknál sokkal alacsonyabb padlós lakóautók, de a kis sorozat miatt nagyon drágák voltak, ezért ezt a fejlesztési irányt a tervezők feladták. Egyes gyártók elsőkerék-hajtású alapjárművek esetén élnek azzal a lehetőséggel, hogy csak a motort, sebességváltót, kormányművet, első kerékfelfüggesztést, esetleg vezetőfülkét, stb. használják az alapjárműből, és külön építenek hozzá alvázat a hátsó futóművel. A lakóautók szinte mindig hosszított alvázra épülnek. Ez a hosszabbítás rendszerint úgy valósul meg, hogy közvetlenül a hátsó kerekek mögött az alvázat egy akár 20-25 cm-rel alacsonyabb segédalvázzal egészítik ki, így a hátsó kerék mögötti rész - ahol a népszerű garázs található - alacsonyabb padlós.

Külön kérdés a kézifékkar elhelyezése. Mivel lakóautókban a vezetőfülke és a felépítmény között elvárás az átjárási lehetőség, a középen elhelyezett kézifékkar zavarja ezt a mozgást. Ezért egyre inkább előfordul, hogy áthelyezik a vezető másik oldalára. Ennek a megoldásnak vitathatatlan előnye mellett hátránya, hogy vészhelyzetben az utasnak a beavatkozásra ez az elég szerény lehetőség sem áll rendelkezésre.

A lakóautók szerkezetét általában úgy alakítják ki, hogy az üres alvázra helyezik az alaplemezt, melynek nemcsak az egész felépítmény súlyát kell viselnie (beleértve a járműben mozgó utasokat is), hanem megfelelő hőszigetelést, sőt a jármű kerekei által felvert kövek, víz és sár ellen is megfelelő védelmet kell biztosítania. Ezért bonyolult többrétegű, gyakran műanyaggal kezelt rétegeltlemez-poliuretánhab kombinációk kerülnek alkalmazásra. Egyes nagyobb járműveknél előfordul, hogy dupla alaplemezt használnak. Az egymástól kb. 10-15 cm-re lévő két alaplemez közötti térben lehet elhelyezni a különböző gépészeti szerelvényeket (a fűtés levegő csöveit és elosztóit, a víz- szennyvíz- és gázcsöveket, kábeleket) és marad hely tárolórekeszek kialakítására is. Ez a megoldás sajnos megemeli a jármű belső padlószintjét, a teljes magasságot és a menetstabilitás szempontjából nagyon fontos súlypontot is.

A következő videó a lakóautók gyártási folyamatát mutatja be.

Az alaplemez alatt, a rácsos alváz által szabadon hagyott területeket különböző funkciókra használják ki. Már az alapjárműveken ide kerül a pótkerék, de a felépítmény konstruktőrei is élnek ezzel a lehetőséggel. A szennyvíz tartály, a felépítmény akkumulátora, részben a gázpalacktartó tipikusan ezen a területen kap helyet. De a nagyobb klimagépek, esetleg alternatív áramforrások (gázgenerátor, üzemanyagcella, benzines vagy diesel generátor), vagy egyszerűen csak valamilyen tároló rekesz (pl. a kempingbútor számára) telepítésére is alkalmas ez a terület. Használatának előnye, hogy nem kell a "hasznos" térfogatot fogyasztani ilyen feladatokra, és alkalmazásával alacsonyabbra kerül a jármű súlypontja.

Az alaplemezre először a gépészet készülékeit szerelik fel, majd a bútorokat. Az oldalfalak és a tető szendvics paneleit - melyekben megfelelő nyílásokat alakítanak ki az ajtók, ablakok, szervizajtók számára, és fa, vagy kompozit merevítők kerülnek beépítésre - külön készítik el. A külső burkolat korábban 1 miliméteres szinterezett bordás vagy golyónyomott felületű alumínium lemez volt. Ezt az utóbbi években kb. 2 miliméteres kemény műanyag (üvegszál erősítésű poliészter) lemez váltotta fel. A panelekben tipikusan 2,5 - 4 cm vastag poliuretán (itthon ismertebb nevén Hungarocell) réteg biztosítja a megfelelő hőszigetelést. Végül a belső oldalra 3-5 miliméteres rétegeltlemez faburkolat kerül, melyet a díszítés érdekében műanyag tapétával vonnak be. A bútorokkal felszerelt alaplemez köré a kész szendvics panelekből alakítják ki a "dobozt". A hidegebb területekre (pl. a skandináv piacra) gyártott járművek erősebb hőszigeteléssel készülnek.

A technológia fejlődése és a növekvő darabszám gazdaságossá tette nagyobb méretű üvegszál-műgyanta, vagy más műanyag elemek egyre szélesebb körű alkalmazását a lakóautó gyártásban. Tipikusan ilyenek kerülnek beépítésre a félintegrált járművek vezetőfülkéje felett, az alkóvok kialakításánál, az egyes szendvics panelek összeillesztésénél vagy a felépítmény alsó köténylemezeinél. Ezek használata nagyban javította a mai lakóautók megjelenését, és alakította ki karakterüket. Az utóbbi években megjelentek a teljesen famentes panelek is. Ezek - miközben merevségük hasonló a korábbi fával erősített falakéhoz - sokkal ellenállóbbak az esetlegesen beszivárgó vizzel szemben.

Az elmondottakból jól látható, hogy a lakóautók burkolata sokkal gyengébb, mint a normál gépjármű karosszériák esetében, és vázszerkezetük sem veheti fel a versenyt merevség és stabilitás tekintetében a hegesztett acéllemezből kialakított önhordó karosszériákkal. Ezért a lakóautók felépítménye sokkal érzékenyebb a sérülésre, már egészen kis ütközések is súlyos károkat okozhatnak. Vannak (ma még egyedi) megoldások a szerkezet megerősítésére, de ezek egyelőre elég drágák.

A lakóautók kialakítását illetően három alaptípust különböztethetünk meg: az alkóvos, az integrált és a félintegrált változatot.

tipusok1

Az alkóvos megoldásnál a járóképes alváz mellett az alapjármű vezetőfülkéjét is felhasználják. Az alvázra épül a felépítmény, mely a vezetőfülke fölé nyúlik, és ott általában egy dupla fekhelyet biztosít. Az alkóv miatt ezeknek a kocsiknak a magassága, különösen a vezetőfülke feletti részen jóval nagyobb a többi megoldásnál, ami légellenállás szempontjából nem kedvező, és a vezető feje fölé nyúló méretes "doboz" gyakran esik áldozatául a figyelmetlen kölekedésnek. Ezeket a kocsikat leginkább családok, nagyobb társaságok kedvelik (a fekhelyek száma tipikusan 4+2).

A félintegrált kivitel abban tér el az alkóvostól, hogy a vezetőfülke fölött nincs hálóhely, csak egy kisebb vagy nagyobb, áramvonalasan kialakított tárolótér, esetleg a TV és/vagy más készülékek kapnak ott helyet. Ennek megfelelően ezek a kocsik általában alacsonyabbak, jobb a légellenállásuk (és fogyasztásuk), de a fekvőhelyek száma kettővel kevesebb (általában 2+2). Ma már nem számít különlegességnek ennél a kivitelnél az integrált lakóautók jellegzetes, tetőről az étkező fölé leengedhetõ ágymegoldása. A félintegrált kialakítás mind kedveltebb, elsősorban a legnagyobb lakóautó használók, a nyugdíjas párok körében.

Integrált kivitel esetén az alapjármű vezetőfülkéje nem kerül felhasználásra, a teljes karosszéria egy (integrált) felépítmény. Ezen járművek megjelenése emlékeztet az autóbuszokra. Ennek megfelelően kicsit nagyobbnak tűnnek, mint félintegrált társaik, és a motortér miatt feleslegesen nagynak hat a vezetőfülkéjük. Régebbi építésű járműveken gyakran nincs is ajtaja a vezetőfülkének, a sofőr és utasa is a lakótéren keresztül közelítheti meg helyét. Újabban legalább a vezető oldalán kialakítanak ajtót. Ennél a kivitelnél gyakori a vezetőfülke felett elhelyezett, éjszakára leereszthető ágy. Ennek hiányában 2+2, leereszthető ággyal 4+2 fekhelyes lehet a kialakítás. Az integrált járművek az alkóvos és félintegrált társaiknál általában drágábbak, de jellegzetesen tágasabbak, jobban felszereltek és kényelmesebbek és ezzel egyenes arányban nehezebbek is.

A kempingbuszoknál tágasabb tér több szabadságot biztosít a tervezőknek az alaprajzi elrendezés kialakításánál. A lakóautók jelentős többsége valamilyen formában a kempingbuszoknál ismertetett elrendezést követi. Ez a későbbiekben leírtak alapján olyan elrendezést kínál, melynél a lakótér bejárata a felépítmény első felébe kerül.

Hátul van egy fixen beépített dupla ágy keresztben, vagy hosszában. Ezt egyes járművekben ülõgarnitúrából lehet kialakítani. Az utóbbi tizenöt évben a fix beépítésű hátsó dupla ágy alatt mind gyakrabban egy kerékpárok, motorkerékpár, esetleg quad szállítására alkalmas nagy tárolótér (garázs) található. Néhány típusnál az ágy magassága és ezzel a garázs magassága is állítható, a mindenkori igényekhez igazítható - egymás rovására - a tároló- és a lakótér mérete. Alkóvos, vagy a vezetőfülke fölötti leereszthető ágyas járműveknél a hátsó ágy lehet emeletes kialakítású is, melynek alsó darabja gyakran átszerelhető rakodótérré.

BARON 14 alaprajz BARON 26G alaprajz

Nagyobb járműveknél ez a dupla ágy esetleg a kocsi tengelyében kap elhelyezést. Ilyenkor az ágy körbejárható, és ezzel a hálórész nagyon tágas és mindenben megfelel a lakások hálószobájának. Az utóbbi években sokszor találkozhatunk olyan megoldással, hogy - akár nagy garázs mellett is - az oldalfalak mentén hosszában két külön fekhelyet helyeznek el. Ezekben a lakóautókban a két fekhely között szükség esetén egy harmadikat is ki lehet alakítani.

 BARON 73G alaprajzBARON 581 alaprajz

Az ágy előtt kap helyet a szekrény, a konyha és a fürdőszoba. Ezek mindegyike kerülhet a jármű jobb, vagy bal oldalára attól függően, hogy milyen méretű egységeket használnak az adott járműtípusban, és hogyan lehet az egyes modulokat elhelyezni (figyelembe véve a hátsó kerékdobot is). A konyhát és fürdőszobát ellentétes oldalra építik, gyakrabban van a konyha a jármű jobb, bejárat felöli oldalán. A szekrény szélessége általában 50-60 cm. Az akasztós szekrényen kívül nagyobb járművekben esetleg egy keskenyebb polcos rész is helyet kaphat.

A konyha két vagy három elembõl áll. Ez döntően a hűtő méretétől függ. Ha 80 literes vagy kisebb készüléket építenek be, az elfér a gáztűzhely alatt, és ilyenkor két elem (a másik egy mosogató, alatta szekrénnyel) elegendõ lehet. Nagyobb hűtő beszerelése egy külön - nem mindig a másik két elem mellé kerülõ - harmadik elemet jelent a konyhában. Ilyenkor a hűtő felett marad hely egy gáz vagy mikrohullámú sütőnek és a gáztűzhely alatt is tároló részt (szekrényt) találhatunk.

A fürdőszoba általában kombinált kialakítású. Benne kazettás WC, mosdó és zuhany mellett kisebb szekrények, polcok kapnak helyet. Ezek a funkciók tipikusan egyetlen térben kerülnek kialakításra úgy, hogy az egész fürdőszoba képezi a zuhanykabint, a fürdőszoba padlója egyben a zuhanytálca, és csak egy függönnyel biztosítják, hogy zuhanyozáskor ne legyen vizes a többi berendezés, vagy ne kerüljön ki víz a fürdőszobából. Egyes megoldásoknál a mosdó a fürdőszobán kívül, a hálórészhez kapcsolva található. Más esetekben a zuhanykabin a fürdőszobából nyíló, ajtóval leválasztott önálló tér, esetenként a fürdőszobától független külön "helység". Nagyon szellemes, egyedi megoldás, amikor a fürdõszobában eltolható függõleges válaszfal segítségével a pillanatnyi igénynek megfelelően vagy WC-mosdó helység, vagy zuhanykabin alakítható ki.

A jármű első részében, a vezető ülése mögött foglal helyet az étkező/nappali ülőgarnitúrája. Itt mindig van egy dupla ülés - melyeket biztonsági övvel szerelnek fel - a menetirányban (alatta általában a frissvíz tartályt helyezik el). Előtte az asztalt találjuk, majd újabb dupla ülés (ez már menetiránynak háttal) szintén biztonsági övekkel felszerelve. Ez utóbbi dupla ülés gyakran elmarad, és a vezetőfülke beforgatható ülései egészítik ki az ülőgarnitúrát. Ennek a megoldásnak vitathatatlan elõnye a jó helykihasználás, a táborozás során "haszontalan" vezetőfülke bevonása a lakótérbe. Így rövidebb és könnyebb jármű készíthető, ugyanolyan funkciókkal és kényelemmel. Ugyanakkor gondot okoz, hogy a szállítható személyek számához hiányzik a két biztonsági övvel ellátott ülőhely. Ezért ezt tipikusan az amúgy is kevesebb fekhelyet kínáló félintegrált lakóautókban alkalmazzák elõszeretettel.

A fent leírt elrendezés mellett általában marad egy 60-120 cm széles szabad rész az ülőgarnitúrával szemben, a vezetőfülke és a felépítmény ajtaja között a kocsi jobb oldalán. Ide leggyakrabban egy hosszirányban elhelyezett egy vagy kétszemélyes ülőalkalmatosság (szófa) kerül, mely az ülőgarnitúrát általában 5-6 személyesre egészíti ki. Ehhez az asztal megnövelése (kiegészítő darab vagy kihúzható illetve kifordítható toldóelem behelyezése) is szükséges. Sajnos általában a szófa ülése(i) biztonsági okokból nem szerelhető(ek) fel biztonsági övvel, így a szállítható személyek számánál nem vehetőek figyelembe, és menet közben nem is ülhet rajta utas. Más megoldásoknál alacsony vagy magas szekrény, esetleg a nagyobb méretű hűtőszekrény kerülhet erre a részre.
A nappali ülőgarnitúrájából (esetleg a szófa felhasználásával) általában éjszakára dupla fekhely alakítható ki. Négyszemélyes ülőgarnitúra esetén ez a kocsi hosszában, a szófa felhasználásával kialakított megoldásnál keresztirányban jön létre. Külön problémája ezeknek a fekhelyeknek, hogy az alkovban lévő fekhelyek, vagy az integrált lakóautók vezetőfülkéje felett kialakított leereszthető ágy megközelítése problémás lehet.
Nagyobb járműveknél, ha takarékosan bánnak a hellyel (pl. hátul emeletes ágyat építenek be), maradhat annyi hely az utas ülése mögött, hogy egy kisebb méretű, második kétszemélyes ülőgarnitúra elférjen, melyet éjszakára (gyerek)ággyá alakítva akár 7 fekhelyes lakóautó készíthető.

duke57d alaprajzprince590l alaprajz

A fent leírt, leggyakrabban alkalmazott elrendezések mellett nagyon elterjedt az a megoldás, hogy a dupla ágy nem a felépítmény végében keresztben, hanem hosszában, az egyik oldalon kerül kialakításra. Ennél a megoldásnál az ágy általában valamivel rövidebb (a szokásos 205-210 cm helyett csak 190-195 cm), és a fürdőszoba mellette, a felépítmény másik oldali hátsó részében kap helyet, esetleg részben befordul az ágy mögé. Ilyenkor gyakran a konyha is ezen az oldalon van. Ha az ágy emeltebb kivitelben készül, alatta nagy rakodótér áll rendelkezésre. Alkóvos vagy leereszthető ágyas integrált járműveknél ez a hosszanti ágy lehet emeletes kialakítású, és ilyenkor az alsó ágy rendszerint átszerelhető nagy rakodótérré.
Az eddig ismertetettektõl alapjaiban eltér egy másik, manapság viszonylag ritkán alkalmazott elrendezés. Ennek lényege, hogy a konyha a jármű végében, a menetirány szerinti jobb oldalon, keresztben kap elhelyezést. Ilyenkor a felépítmény bejárata a hátsó tengely mögött, a jármű hátsó negyedében van. A szokásos elrendezésnél mellette, a baloldali hátsó részen található a fürdőszoba, de esetenként egy kisebb (kétszemélyes) ülőgarnitúrát is tervezhetnek ide. A lakótér nagy részét egy tágas nappali foglalja el. Ennél az elrendezésnél a stabil ágyat alkóv, vagy integrált jármű esetén a vezetőfülke fölé szerelt leereszthető ágy képezi. Az elmondottakból látható, hogy ezek a lakóautók félintegrált vagy garázsos kivitelben nem készülnek, a fekvőhelyeik száma általában kettővel kevesebb a szokásos elrendezésű társaikénál. Az elrendezés kíválóan alkalmas rövid lakóautók készítésére, tipikusan a legnagyobb lakóautó használó réteg, a nyugdíjas párok kedvelik.

A félintegrált autóknál újabban megjelentek az integráltaknál megszokott, az étkező felett a tetőhöz símuló és onnan lehúzható ágyak. Így ugyan elveszítünk néhány kisebb szekrényt, de akár 4-6 fő alvására is alkalmas autót kapunk.

tloft45 rajztloft45 alaprajz

Kuriózumnak tekinthető az a néhány lakóautó, melyek lakótere letáborozáskor az egyik oldalfal egy részének 40-60 cm-es "kitolásával" bővíthető. Ezzel a lehetőséggel vagy a hálórészt, vagy a nappalit teszik tágasabbá.

Lakóautó építésre ma a leggyakrabban használt Fiat mellett a Mercedes és a Ford alvázak a legnépszerűbbek, de számos megoldás születik Citroen, Renault, kevesebb Peugeot és Volkswagen alvázakon is. Nagyobb járművek esetén számításba jön az Iveco is. A kész járművek általában 6-7.5 méter hosszúak, de néhány közelíti a 8 métert. Szélességük tipikusan 210-230 cm, magasságuk 3 méter körüli, alkóvos kocsiknál közelítheti a 3.5 métert, melyet növelhetnek a tetőre kerülő szerelvények (TV és/vagy szatellit antenna, klíma, tetőtartó, stb.). A járművek menetkész saját tömege gyakran meghaladja a 3 tonnát.

 

Az oldal tartalmának személyessé tétele és a biztonságosabb mûködés érdekében honlapunkon cookie-kat használunk. Az OK gombra kattintva kérjük, hogy hagyja ezt jóvá! Jognyilatkozatunkban részletesen leírjuk, hogy miképpen gondoskodunk adatai védelméről. A Jognyilatkozatot az EGYÉB menüpont alatt találja.