Utazásaink során egy-egy közúti ellenőrzéskor értetlenül állunk a velünk intézkedő hatósági közeggel szemben, néha nem is értjük, éppen milyen új rendeletre hivatkozva gyarapítottuk büntetőpontjaink számát. A gyakran változó jogszabályok erdejében előfordul, hogy még az abban illetékesek is eltévednek, nem beszélve az egyszerű kempingezőkről… A vontatás mindig is a félreértések melegágya volt, így most az azzal kapcsolatos KRESZ szabályokat gyűjtöttük itt össze, bízván abban, hogy sikerül e téren tiszta vizet önteni a pohárba.

Mindenekelőtt vezetői engedélyünket (köznapi nevén: jogosítvány) vegyük  górcső alá.   Az első kérdés, ami nyomban   felvetődik:  milyen  vezetői  engedély  milyen   pótkocsi (utánfutó vagy lakókocsi) vontatására jogosít fel minket? B kategóriás jogosítványunk a megszerzését követő két évig kezdő vezetői engedélynek minősül – kezdő vezetői engedély birtokában pótkocsit gépkocsival nem vontathatunk. A két „kezdő” év eltelte után már személygépkocsival is vontathatunk ún. könnyű pótkocsit, de ügyelnünk kell, hogy annak össztömege nem haladhatja meg a 750 kg-ot, illetve a járműszerelvényünk együttes megengedett legnagyobb össztömege maximum 4250 kg lehet. Gépjárművel ún. nehéz pótkocsi (750 kg megengedett legnagyobb össztömeg fölött) a hatályos KRESZ szabályok szerint csak abban az esetben vontatható, ha a vontatott pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonójárművünk önsúlyát, de a járműszerelvényünk együttes megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-nál nagyobb nem lehet.  (Tehát pl. egy 2000 kg össztömegű és 1500 kg önsúlyú autóval húzhatunk egy 1000 kg-os megengedett legnagyobb össztömegű lakókocsit, – hiszen a lakókocsi össztömege nem éri el a vonó gépkocsi önsúlyát, és a kettő együtt nem haladja meg a 3500 kg-ot – de egy 3000 kg megengedett legnagyobb össztömegű lakóautóval legfeljebb 500 kg -os pótkocsi vontatására van lehetőség.)

3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű szerelvény vezetéséhez a nem kezdő B mellé egy ehhez tartozó E kategóriára is le kell tennünk a szükséges vizsgákat. A B+E kategória-együttes birtokában a járműszerelvényünk együttes megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-on is túlléphet, de ügyeljünk arra, hogy vonójárművünk tömege ennél nem lehet nagyobb. Ha 3500 kg-nál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű járművet vezetnénk, mindenképpen C1 (legfeljebb 7500 kg megengedett legnagyobb össztömegig) vagy C (7500 kg megengedett legnagyobb össztömeg fölött) kategóriás jogosítványra van szükségünk. C1 vagy C kategóriával – a nem kezdő B vezetői engedélyhez hasonlóan – is csak 750 kg alatti könnyű pótkocsik vontathatók. Ennél nagyobb tömegű – nehéz pótkocsi – vontatásához szintén E kategória megszerzése szükséges. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért álljon itt egy összefoglaló táblázat a különféle vezetői engedélyekről és az azokkal vezethető járműfajtákról.

Kategória		Korlátozások		A szükséges életkor	Előfeltétel (kategória)
C > 3500 kg	C1	Megengedett legnagyobb össztömeg <= 7500 kg		18	B
	C			18	B
D > 1+8 fő	D1	<= (1+16 fő)		21	B
	D			21	C
E* vonó jármű + nehéz pótkocsi > 750 kg	B+E	Megengedett legnagyobb együttes össztömeg.	>3500 kg	18	B
	C1+E		<=12000 kg	18	C1
	C+E			18	C
	D1+E		<=12000 kg	21	D1
	D+E			21	D

* Az E kategória kezdő vezetői engedéllyel nem szerezhető.

Az előző sorokból megtudhattuk, milyen pótkocsit vontathatunk vezetői engedélyünkből adódóan, most rávilágítunk a vonó jármű és a vontatmány műszaki paramétereiből adódó vontatási szabályokra. Ebben a kérdésben irányadó a vonó járművünk forgalmi engedélye. Egyszerűen azt mondhatjuk, hogy az adott járművel olyan pótkocsit szabad vontatni, melynek vontatását - a forgalmi engedélyben tett bejegyzéssel - engedélyezték. Azért hasznos lehet tudni, mi alapján kerül be ez a bejegyzés, nehogy későn derüljön ki, hogy frissen vásárolt új autónkkal mégsem húzhatjuk lakókocsinkat. Először is tudnunk kell, milyen típusú fékrendszerrel látták el a húzni kívánt pótkocsit. A lakókocsik túlnyomó többsége ráfutófékes, elenyésző hányadukat szerelték üzemi fékkel, esetleg fék nélkül. (A különböző fékrendszerek műszaki megoldásait – hely hiányában – nem részletezzük, szakembertől kérhetünk ez ügyben segítséget.) Ezt azért fontos tudnunk, mivel a vonójárművünk tömege és a pótkocsi fékrendszere együtt határozza meg a vontatmányunk maximális elméleti tömegét. Ennek meghatározásában az alábbi összefoglaló táblázat nyújt segítséget.

A pótkocsi
Fajtája		A vontatható tömeg
Üzemi fék nélküli könnyű		1/2x (a vonó jármű saját tömege + 68 kg)*
Ráfutófékes		3/4 x a vonó jármű össztömege
Üzemi fékes	személygépkocsival vontatott	1 x a vonó gépkocsi (megengedett legnagyobb) össztömege
	tehergépkocsival vontatott	1,4 x a vonó teherkocsi (megengedett legnagyobb) össztömege
	vontatóval vontatott (mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel** is)	4 x a vonó jármű (megengedett legnagyobb) össztömege
	autóbusszal vontatott	1/2 x a vonó autóbusz (megengedett legnagyobb) össztömege

* Ha a gépes gépkocsira vonatkozó fékezési előírások így is megtarthatók.
** Félpótkocsira nem érvényes.

A fenti táblázatban elméleti vontatható tömegek találhatók, mivel a tényleges maximális vontatható tömeget a vonójárműre szerelt vonóhorog műszaki paraméterei is befolyásolhatják. Hiába számoljuk ki ugyanis a pótkocsi fajtája és a vonójármű tömegéből adódó vontatható tömeget, ha a felszerelt vonóhorog – műbizonylata alapján – csak kisebb tömeg vontatására alkalmas. Így tehát 2000 kg össztömegű személyautónkkal hiába vontathatnánk 1500 kg-os ráfutófékes pótkocsit, ha a vonóhorgunk csak 1000 kg vontatására alkalmas, de ez fordítva is igaz. A fenti járművünkre felesleges 2500 kg-os vonóhorgot szereltetnünk, legfeljebb 1500 kg-os ráfutófékes lakókocsit mozgathatunk. Persze, csak ha ehhez megfelelő jogosítvánnyal is rendelkezünk…

Amint láthatjuk, elsőre egyszerűnek tűnő téma is sok problémát vethet fel. Reméljük, most ezek nagy részét sikerült tisztáznunk.