MONTENEGRÓ 2019. 08. 21 - 29.

FÉNYKÉPES ÚTINAPLÓ  VENDÉGKÖNYV

Ismerőseinktől hallottuk, hogy csodálatos utazáson vettek részt Montenegróban. Áradoztak a tájról, az épített és a természeti környezetről. Fotóik bámulatba ejtettek.

Rövid tájékozódás után megtudtuk, hogy az ország történelme során többször volt független, de mindig is török hűbéres állam volt. Hosszú ideig Jugoszlávia része volt, majd utolsóelőttiként függetlenedett, nem kis szerencsével. Az Európai Unió ugyanis népszavazást írt ki azzal, ha több mint 55 % az elválásra szavaz, akkor függetlenedhet a kis ország. A végeredmény 55,5 % lett, így 2006-ban új ország jött létre. Az ország területe 14 ezer négyzetkilométer, ami Magyarország hetede. Lakosainak száma 620 ezer, amelynek fele montenegrói, sok szerb, albán és bosnyák él az országban.

Az Adriai-tenger partján fekvő ország a Balkán egyik leggazdagabb országa, ezt pedig csak a tengerpartjának köszönheti, mivel az ország turizmusból él. A magyarok számára is nagyon népszerű, főleg Budva és Kotor városok miatt. EU tagjelölt ország, már most tagja a NATO-nak, pedig katonai ereje nagyjából nulla. Fizetőeszköze az euró.
Amikor megtudtuk, hogy Zelena Feriék lakóautós túrát szerveznek Montenegróba, azonnal jelentkeztünk. Szerencsére Feriék már korábbi útjaik során megtapasztalták, hogy mennyi a túrán résztvevők ideális létszáma, ezért inkább két csoportot indítottak, elkerülve ezzel a nagy létszám miatti szervezési nehézségeket. Mi az első csoportban voltunk, három nappal később indult a második csoport.

A túráról fényképes-szöveges napi beszámolók készültek, amit az otthon maradottak folyamatosan követhettek, sőt hazaérkezve mi is nagy örömmel olvastuk, visszaemlékezve az együtt megélt élményekre. Mivel ott minden esemény, helyszín és látnivaló időrendi sorrendben olvasható, ezért itt csak a fontosabb élményeket sorolom fel.

Hegyeket láttunk, de mekkorákat! Kempingeztünk a Balkán legmagasabban fekvő településén Zabljakban, 1600 méter magasságban. Elképesztő hajtűkanyarokkal teletűzdelt úton közelítettük meg az Ostrog kolostort és a Njegos Mauzóleumot. Szerencsére e két helyszínre bérelt buszokkal mentünk, így figyelmünket a táj minden pillanatban változó szépsége kötötte le, nem pedig a szembejövő forgalom miatti koncentrálás. Izgalom azért így is volt, főleg a kolostorhoz vezető úton, mert a kedves fiatal, de nagyon rutinos sofőrünk folyamatosan telefonált. Ahogy letette egyik beszélgetés után a telefont, máris csengett az újabb hívás miatt. Mondta is magáról, hogy ő a „driver doktor”.

Hajóztunk is két alkalommal. Egyszer a Shkodra tavon, ahol inkább a gyönyörű táj mellett a madárvilágban gyönyörködtünk, másik alkalommal a Kotori öbölben, amikor is több kiszállással egy kis szigetet és az öböl menti városokat Perast, Budvát, Kotort és Precanj városokat néztük meg. A hajózás mindig vendéglátással indult. A személyzet nagy tálcákon helyi sajátosságokat tálalt fel, amelyben volt sonka sajt, szalámi, friss kenyér és üdítő is.

Számomra legnagyobb élmény a Tara kanyonban a raftingolás volt. Csodás időben, beöltöztetve, evezőkkel felszerelve indultunk csónakunkkal a ragyogó tisztavizű, függőleges magas sziklákkal határolt folyón. Hol sebesebb, hol lassúbb volt a víz sodrása, függően attól, hogy mekkora szintkülönbségnél haladtunk el. Ügyesen kerülni kellett a folyóban lévő sziklákat is. Kormányosunk folyamatosan adta az evezéshez az utasításokat: jobb oldaliak, bal oldaliak, mindenki, senki, evezőt behúzni, gyorsabban stb. Néha sziklára mentünk, vagy ütköztünk másik csónakkal. Egy-egy döccenőnél beterített a fröccsenő víz, de a kormányos által kiadott utasítást teljesíteni kellett.

Borkóstolón is részt vettünk Podgorica közelében a Plantaze borászatban, na de milyen környezetben! Egy repülőtér kifutópályáján közelítettük meg a hatalmas föld alatti bunkert, amelyben valaha a Jugoszláv Néphadsereg vadászgépeit rejtették el, 2007 óta pedig 2 millió liter nemes bor tárolóhelye. Montenegróban van Délkelet -Európa egyik legnagyobb bortermelő vállalkozása 2310 hektárnyi összefüggő területen 11,5 millió szőlőtőkével gazdálkodnak. Kézzel szüretelik a szőlőt, több mint 2000 munkást foglalkoztatva. Általános tájékoztató után kezdődött a borkóstolás. Rutinos borkóstolóra járók vagyunk, hiszen a kempinges találkozók programjaiban ez gyakran szerepel. Ilyen elegáns, nívós, színvonalas kóstolón még nem vettünk részt!

Többször volt közös étkezés. Előzetesen Zelena Feri tájékozódott, hogy kinek milyen étkezési elvárása van: hal, egyéb hús vagy vega étrend szerinti. A tálalás mindig gusztusos, az étel finom és elég volt. Utunk során három kempingben szálltunk meg, ebből kettő tengerparti volt. Az ügyes előkészítésnek köszönhetően lakóautóink mindig egymáshoz közel lévő helyen parkolhattak. A kempingek tiszták és rendezettek voltak. Az utak állapota is remek volt. Szemben a hazai „foltjavításos” eljárással Szerbiában és Montenegróban is sávos javítást alkalmaztak, amit sokkal eredményesebbnek láttunk.

Végezetül elmondható, hogy a csoport vezetése minden igényt kielégített. Mindent megkaptunk, ami az előzetes tervben szerepelt. A csoporton belül az egész út során jó volt a hangulat. Köszönjük szépen Ferinek és Csillának, hogy ezen a túrán részt vehettünk. Várjuk a következő lakóautós programot!

Katona Júlia