FacebookYoutubeFeed

ALBÁNIA


Az ismertető 2013. évben vezetett túrán és 2015-ben szerzett személyes tapasztalatok alapján készült.



1. OdajutásAlbánia térkép

Albánia három módon közelíthető meg. A legegyszerűbb Montenegró felől Shkoderi-tó valamelyik partján. Ez Budapestről kb. 850 kilométer Szerbián vagy Horvátországon és Bosznia-Hercegovinán keresztül többségében elég nehéz és nagyforgalmú, hegyi utakon. Lehetőség van még Macedónián keresztül az Ohridi tó partján is odajutni. Ekkor Skopje-ig és túl azon mintegy 60 kilométert (összesen 880 kilométert) autópályán haladhatunk és utána csak egy jó száz kilométeres főút vár ránk. A harmadik lehetőség Olaszország felől komppal eljutni valamelyik tengerparti kikötőbe.


2. Körutazás hossza, szükséges időtartam, javasolt időpont

Albániában mintegy kétezer kilométer autózással a turisztikailag érdekesebb helyek bejárhatóak. Ez a túra két-három hét alatt teljesíthető. Albánia önálló célpontként is számításba jöhet, de egy macedón-albán vagy egy albán-montenegrói körút részeként, esetleg némi kitérővel Görögország felé átutazóban is felkereshető. Az ország klímája többnyire mediterrán, de a sok hegy miatt kontinentális hatás is érvényesül. Ezért a tavasztól őszig terjedő időszak javasolható.


3. A lakóautózás elterjedtsége, ismertsége

Albánia - és itt elsősorban az északi és a tengerparti területekre gondolunk - egyre népszerűbb a külföldi turisták, köztük a lakóautósok körében. Ez jelentősen növekvő, de még mindig szerény forgalmat jelent. Hollandok, franciák, németek, osztrákok, belgák, újabban lengyelek és csehek fordulnak elő. Helyi lakóautót alig láttunk.


4. Utak minősége, útjelzések

Egy albán túra során az utak minősége kritikus kérdés, ezen a területen maradandó negatív élményeket lehet begyűjteni. Az utóbbi években és napjainkban is komoly erőfeszítéseket tesznek a helyzet javítására - gyakran látványos eredményekkel. Igazi autópálya alig van (Rreshen-től Kukes érintésével Koszovóba, de ennek utolsó jó húsz kilométere is hiányzik még, és a tengerparton Vlore-tól északra pár kilométer). Ezeket „A”-val jelölik. És vannak négysávos utak, elég rendszertelenül elszórva az országban. Ezek nagy része a táblák szerint autópálya, de rajtuk körforgalomra, szintbeli keresztezésre, gyalogos forgalomra, útszéli árusokra és hasonlókra kell számítani. A balra le- és felhajtás korábbi gyakorlatának megakadályozására az elválasztó sávokban sok helyen szalagkorlátot építettek. Ezért néhol csak nagy kerülőkkel lehet balra lejutni vagy balról feljutni. Ezen utak jelzése a többi, nagyon vegyes minőségű és kialakítású „főútvonalakhoz” hasonlóan „SH”.

Az albán utakon számos meglepetés érheti az embert. Első, hogy nagyon sok híd dilatációs hézagai nincsenek rendesen eldolgozva, ezért az esetek felében jó esetben csak egy kiadós döccenőre, de gyakran arasznyi széles, éles szélű, akár tíz centiméter mély keresztben húzódó hasadékra kell számítani. Nagyon ajánlott a hidakat csökkentett sebességgel megközelíteni! A még kellően széles, és első ránézésre jó minőségű utakon is bárhol előfordulhat, hogy láthatatlan huppanókkal szembesülünk. A nagyon óvatos vezetés mellett javasolt az előttünk haladó kocsik mozgását figyelni! Még a magasabb rendű utakon is teljesen váratlanul hosszabb-rövidebb folytonossági hiányok lehetnek az aszfaltburkolatban, melyeket mindenféle anyaggal (például olajos sárral) pótolnak ki, amitől idővel még kátyúsabb lesz az. A hegyekben gyakran szembesülhetünk (még a „jó minőségű” főutakon is) azzal a helyzettel, hogy az útpálya egy része - akár a fele is - beszakadt a völgybe. Ezek ki vannak táblázva, de kikerülésük még a nem túl erős forgalomban is gond lehet. Albániában a hegyek között gyakori a kőomlás, különösen eső után sok leszakadt szikla kerül az utakra és általános a sárfelhordás. Az erre figyelmeztető táblákat itt komolyan kell venni, de ahol nincs tábla, ott is érdemes körültekintőnek lenni.

theth p

Általános gyakorlat, hogy az útfelújításokat terelés nélkül végzik el, és akár több tucat kilométert is munkába vesznek egyszerre. Ezért hosszú hónapokig tart a munka, olyannyira, hogy még a GPS térképekre is felkerül a sebességkorlátozás. Az ilyen helyeken, elsősorban esős időben, kész kínszenvedés az autózás a nagyméretű lakóautókkal. Bár a megengedett sebesség általában csak húsz kilométer óránként, de gyakorlatban jó, ha ennek felével lehet haladni. Ilyen helyzetre sajnos bárhol lehet számítani.

Az alacsonyabb rendű utak állapota és vonalvezetése egyre rosszabb, ahogy elhagyjuk a sűrűn lakott területet. Az Albán Alpokba felvezető SH21-es utat nemrég felújították, az egysávos aszfaltcsík nemcsak kanyargós, hanem minden korlát, vagy kerékvető nélkül kapaszkodik fel a 2000 méteres hegyek közé, egyik oldalon a sokszáz méter mély völgy, másik oldalon az ugyanilyen magas meredek hegyoldal. Erre lakóautóval behajtani semmi szín alatt sem tanácsos. A Koman-tó duzzasztójához vezető, korábban a Koszovo felé menő forgalmat lebonyolító SH25-ös „főút” szélessége már kielégítő, de burkolata nagyon lehordott, sok a kátyú, döccenő. Általános, hogy a hegyi szerpentinek hajtűkanyarjaiban a máshol tapasztalt gyakorlattal ellentétben nem szélesítik meg az útpályát, így ezen kanyarok bevétele - különösen, ha szembe forgalom is van - nemcsak nehéz, de veszélyes is.

A közlekedési jelzések a nálunk szokásosak, de mint oly sok mindent ebben az országban, fenntartással kell kezelni.

Az útjelzések kielégítőek, bár többször megtévesztőek, a lakott településekről kivezető utakat néha nehéz megtalálni. Új kiadású autótérkép mindenképpen ajánlott, de GPS-es navigáció teheti igazán biztonságossá a tájékozódást. Mivel Albánia az általánosan használt GPS térképen nem tartozik a részletesen lefedett országok közé, számolni kell azzal, hogy a GPS navigáció nem működik tökéletesen. Számos GPS térkép, elsősorban a régebbiek, nem ad lefedést az országra. Indulás előtt érdemes meggyőződni arról, hogy a bejárni tervezett területről GPS-ünknek van-e, és ha igen, milyen részletes térképe.


5. Parkolás

A városok belső területein gyakran nehéz parkolni, a belvárosokban itt is vannak fizetős területek, de azért némi gyaloglás árán mindig lehet megoldást találni. Különösen kockázatos a hegyi települések (pl. Kruje) belvárosába betévedni a nagy kocsikkal. Az utak mentén sem pihenő hellyel, sem WC-vel nem találkoztunk.


6. Forgalom, közlekedési sajátosságok

Albániában a forgalmi viszonyok elég sajátságosak. A KRESZ szabályai és a táblák megfelelnek az európai gyakorlatnak, csak értelmezésük eltérő. Itt egy fajta irányelvnek tekintik, de az az elv, hogy mindent szabad, amivel nem zavarjuk a másikat. Ezért azután a körforgalomban közlekedők nem kapják meg az elsőbséget (nagy dugókat okozva ezzel), és hasonlók. Mindezek ellenére nem mondható, hogy az utakon anarchikus lenne a helyzet, balesetet nem is nagyon láttunk útjaink során. Azért nagyon óvatosan kell vezetni.

A főútvonalak nem mondhatóak zsúfoltnak, pedig az országban alig van vasúti közlekedés, és ezért sok a teherautó.

Himare

7. Kempingek, kempingkártyák használata

Albániában nagyon kevés kemping van, a nagy kempingkatalógusok közül az ADAC mindössze 3-at, az ACSI egyet sem sorol fel az egész országban. A bővebb internetes adatbázisok 2015. évi kiadásában már 17 hely szerepel a korábbi hárommal szemben. Ezek fele a tengerparton, a többi elszórtan az ország belsejében található. Azért ezekben a forrásokban nem bízhatunk meg maradéktalanul, célszerű az aktuális helyzetről előre minél frissebb információt szerezni. Előszezoni kedvezményt az ADAC katalógusban felsorolt három kemping kínál.

Az ország iránt az érdeklődés rohamosan növekszik. Ennek kielégítésére számos megoldást próbálnak bevezetni. Egyrészt a legfrekventáltabb tengerparti helyeken (Ksamil, Himare) több új táborhely nyílt, és más helyeken is találtunk új lehetőségeket pl. szállodák kertjében, parkolójában éjszakáztatnak lakóautókat. Ezeken az új helyeken elég kérdéses az infrstrukturális háttér, nagyon hajlamosak hamar kimondani magukról, hogy kempingek.

A kempingek bekötőútja többnyire száz métereken hepehupás, kátyús, köves út. Általában elmondható, hogy a külföldi, vagy külföldi tapasztalattal rendelkező hazaiak kezében lévő kempingek kialakítása és színvonala kimondottan jó.

Előzetesen nem árt, ha számítunk a mérsékelten komfortos környezetre.

Mindenképpen ajánlott legalább 50 méter kábellel útnak indulni, és javasolt az egyéni érintésvédelmi relé alkalmazása is.


8. Turisztikai célpontok, fényképek

Albánia évtizedekig teljesen el volt zárva, Európa fehér foltja volt. Az utóbbi húsz évben megnyitották, de a mind nagyobb érdeklődés ellenére a mai napig turisztikai szempontból egy felderítetlen hely. Az országot járva nagyon segítőkész, barátságos, vendégszerető helyiekkel találkozik az ember mindenhol. Olyanokkal, akiket még nem pusztított le a turizmus. Különösen érvényes ez ránk, magyarokra, akiket a történelmi kapcsolatok (Hunyadi János – Szkander bég) okán különösen jól fogadnak. A kb. 29 ezer négyzetkilométeres, 3.6 millió lakosú országról rendelkezésre áll magyar nyelvű útikönyv, legutóbbi kiadása 2012-es. Elég részletes, képekkel illusztrált, és térképpel támogatott információkat az ausztrál illetőségű, angol nyelvű www.ozoutback.com.au/Albania/index.html honlapról lehet beszerezni.

Az ország nagyon gazdag látnivalókban. Az ókortól napjainkig számos archeológiai helyet tartanak számon. Az elmúlt évszázadokban a térség többi országához hasonlóan elég viharos volt Albánia történelme. Vagy fél tucat alkalommal változott a terület felett hatalmat gyakorló birodalom, és ezek - sajnos nem eredménytelenül - mindent megtettek, hogy elődjük épített környezetét is lerombolják. Ennek megfelelően itt sincsenek még ma is használható évezredes épületek, mint Európa kevésbé zaklatott múltú felén, de bőségesen található két-háromezer év történelmét idéző rom. A műemlékek többsége maximum 3-500 éves múltra tekint vissza. Köszönhetően a kommunista rezsimnek, különösen szegényes az egyházi jellegű műemlékek kínálata.

Az ókorból származó emlékek közül a tengerparton, közvetlenül a görög határnál lévő Butrint a leggazdagabb. Itt a laguna partján több ezer év emlékeit - beleértve a középkort is - rejti a föld. Máig csak a terület mintegy felét tárták fel, és állagmegóvási okokból ennek nagy részét is visszatemették. Ennek ellenére a területen nagyon sok a látnivaló.

A görög és római időkből Durres, Gijokaster és más települések környékén, valamint Apollonia-ban is maradtak emlékek.

 

 

Több középkori emlék is megmaradt. Legjelentősebb Skander bég vára Kruje-ban, Berat vagy Gijokaster várai és óvárosai, Shkoder mellett Rozafa várának romjai vagy Durres-től 35 kilométerre délre a tengerpart közelében lévő Kalaja e Bashhtoves erődjének maradványai. Az Apollóniában található kolostor a legjelentősebb bizánci korból maradt emlék.

Megéri betérni a Himare-től tíz kilométerre délre lévő Porto Palermo-ba. Itt a part előtt egy kisebb magaslaton áll egy erődítmény, melyet Ali Pasha Tepelena építtetett, és nem védelmi célokat szolgált, hanem lakóvár volt. A ma is elég jó állapotban lévő épület látogatható, bár berendezve nincs, A magaslatot a szárazfölddel összekötő földnyelven vadkemping működik. Az öblöt északról lezáró hegy lábánál láthatók még a Varsói Szerződés tengeralattjáró bázisának épületei és az a tengerbe nyíló kapu, melyen a tengeralattjárók közlekedtek földalatti garázsukba.

A városok közül a főváros Tirana, nem kell, hogy feltétlenül rajta legyen egy körutazás programján. Franciaországhoz, Angliához és Magyarországhoz hasonlóan az ország lakosságának mintegy ötöde él itt, de a történelmi gyökerek sokkal gyengébbek - mindössze 400 éve alapították - és alig van műemlék. Legjelentősebb a Szkander bég nevét viselő főtéren található háromszáz éves Ethem Beu mecset és az óratorony. De figyelmet érdemel az alig elkészült ortodox székesegyház és pár, az elmúlt évtizedeket idéző épület is. Nyomasztóan sok az kommunista időszakban épült panelház.

Turisztikailag nagyon jelentős az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Berat, az egyik múzeumváros. Itt a várban és a folyó partján nagyon sok régi épületet csodálhatunk meg. Ezek közül is kiemelkedik a régi ortodox Szűz Mária katedrális, mely ma a gazdag ikon és kegytárgy gyűjteményéről híres Onufri Múzeumnak ad otthont.

 

Szintén UNESCO listás az ország déli részén Gijokaster, melyet azon túl, hogy múzeumváros, „a kövek városának” is szoktak nevezni. Itt a régi épületek tetejét vékony kőlapokkal fedték be, ettől az egész város a 2000 méteres hegyek között szürkének hat. Jó kilátás nyílik a városra és környékére a citadellából. Érdekes az etnográfiai múzeum, melyet Enver Hodzsa szülőházában rendeztek be, és a közelében egy magántulajdonban lévő, és jó állapotban megőrzött lakóház, mely egy módos család több generációjának otthona volt, és látogatható.

A Tirana-tól harminc kilométerre északra lévő Kruje, Albánia nemzeti hősének, Skander bég-nek székhelye volt jó ötszáz éve. Az eredeti várból megmaradt falak és az óratórony mellett a közelmúltban felépítettek egy korabeli stílusú várépületet, mely ma nemzeti emlékhely és Skander bég múzeum. Közelében egy régi lakóházban rendezték be az etnográfiai múzeumot, ahol életképekben mutatják be a korabeli eszközöket és ruhákat. A vár alatt húzódó sikátorokban működik Albánia talán legautentikusabb bazárja.

Jelentős település Shkoder az egykori főváros, az Ohridi tó partján lévő Pogradec, a tőle délre lévő Korce, és a közelében lévő Voskopoja, melyek a középkorban játszottak jelentős szerepet a Konstantinápoly és Velence közötti kereskedelmi út mellett.

Érdekes műemlék a Shkodertől tíz kilométerre északra, Mesi falunál a Kiri folyó felett átívelő törökkori kőhíd. Hasonlót láthatunk a Drino folyón Gijokaster környékén is.

mes

Albániában különösen kevés egyházi műemlék élte túl a kommunista uralmat. Ezek nagyrésze is a másirányú felhasználás nyomait viselve, nagyon leromlott állapotban van. Az utóbbi húsz évben külföldi segítséggel újjáépült néhány mecset, helyi erőforrásból pár ortodox (pl. Berat-ban) és katolikus (pl. Theth-ben) templom. Ezek bár önmagukban szépek, művészi értékük messze elmarad régi épületek mögött. A keleti országrészben Voskopoja környékén - köszönhetően jellegtelen külső megjelenésüknek - megmaradt pár régi templom és kolostor.

A kommunista rezsim emlékei természetesen fellelhetőek az épített környezetben is. A nagyobb városok elmaradhatatlan paneltömbjei mellett az a mintegy 700 ezer kisebb-nagyobb bunker érdemel említést, mely az országban mindenhol, de elsősorban a tengerparti sávban emlékeztet ezekre az évekre.

Az elmúlt húsz évben sok minden változott, de a legszembetűnőbb a sok építkezés. Ezek egy része engedély nélküli, melyek tulajdonosait a hatóság a szerkezet szándékos megrongálásával kényszeríti a lebontásra.

A természeti szépségek nagyon széles skáláját kínálja Albánia. Jellegét tekintve hegyes ország, több száz kilométeres tengerparttal, ez határozza meg a látnivalókat. 14 nemzeti parkjának területe meghaladja az ezer négyzetkilométert.

A látnivalók közül elsősorban a három tektonikus úton kialakult természetes tó méltó említésre. A keleti területen a Macedóniával határos Ohridi- és Prespa-tavak, valamint az ország északi részén lévő és Montenegróval határos Shkoderi-tó. Mindhárom fürdésre alkalmas és partjaikon üdülőterületek vannak. A legértékesebb az Ohridi-tó. A maga 358 négyzetkilométeres vízfelületével és átlagosan 164 méteres mélységével nemcsak Európa legnagyobb édesvíz tartaléka, de egyben a kontinens legrégebbi állóvize is. Korát 4-10 millió évre becsülik. Számos, csak itt megtalálható élőlénynek ad otthont. Területének egyharmada tartozik Albániához. Felszíne 695 méterrel van a tengerszint felett. Rajta van az UNESCO világörökségi listáján. A tőle keletre, egy 2000 méteres hegyvonulat mögött lévő Prespa-tó sokkal kisebb, 150 méterrel van magasabban és földalatti csatornákon táplálja szomszédját. Partja és környéke nemzeti park.

A mesterséges tavak közül a Shkoder-től keletre lévő Koman-tó említhető elsőnek. Itt a Drinit folyón két gáttal alakítottak ki mesterséges tavakat. Az alsó mellett országút vezet, a felsőn korábban kompforgalom volt, ma motoros kishajókon látogathatják a turisták. Az ehhez szükséges infrastruktúrát manapság építik ki. A Koman-tónál sokkal nagyobb az észak-keleti országrészben lévő Fiezes-tó. Ezekre és más kisebb duzzasztásokra telepített vízierőműveknek köszönhetően Albánia villamosenergia szempontjából rövidesen önellátó lesz.

 

A több mint 350 kilométer hosszú tengerpart az Adriához és a tőle délre lévő Jón-tengerhez tartozik. A többnyire köves, sok helyen sziklás partszakasz kiváló üdülőterület, kiépítése mostanság kezdőtt el. Durres és Vlora körzetében már látni tengerparti szállodasorokat. Durres és Fier között a Karavasta-laguna körzete és egészen délen a Butrinti-laguna nemzeti park. Sokkal vadregényesebb a part a délebbi részen Himare és Sarande környékén. Itt viszonylag sok kemping is található, többnyire vagy közvetlenül a tengerparton vagy annak közelében.

Egyedi természeti érték a Sarandától 25 kilométerre keletre lévő Kék Szem-forrás (Syri i Kalter). Itt egy több mint 50 méteres függőleges kürtőből másodpercenként 8 köbméter víz tör a felszínre, és bővizű patakként csatlakozik a hegyekből érkező folyóhoz. A környék maga is megérdemli a látogatást, a folyó partján hangulatos éttermek sora várja a hegyi pisztrángra megéhezett turistákat.

Albániában mégis a hegyek kínálják a természeti szépségek többségét. Ezek közül is kiemelkedik az Albán Alpoknak nevezett északi terület. Ez nemcsak közelsége miatt a legkedveltebb környék. A teljesen vadregényes, többnyire érintetlen területen maradt meg a legjobban az ősi életforma. Az állami igazságszolgáltatás mellett még napjainkban is működik a vérbosszút is magában foglaló ősi törvénykezés, a Kanun. A leglátogatottabb rész a Shkoder-ből elérhető Theth és környéke. A tőle keletre lévő Valbones völgy már csak nagy kerülővel, a Fierzes tó érintésével közelíthető meg.

Jelentős a Tiranától húsz kilométerre észak-keletre lévő Dajti-hegy, mely egy kiterjedt nemzeti park, a főváros üdülőterülete és - ha keskeny utakon is, de - autóval járható. A keleti országrész nehezen megközelíthető területei is számos élményt ígérnek.

Albániában - ha el tudunk vonatkoztatni az utak állapotától - gyakran az autózás maga is egy élmény. Sarande-ból észak felé haladva a hegyes vidék és a tenger elő-előbukkanó látványa, majd Himare után az ezer méternél is magasabb Llogara hágóra felvezető szerpentin megmászása és a leereszkedés a túloldalon, vagy az Ohridi-tótól Elbasanig a Shkumbinit folyó völgyében megtett út mindenki számára emlékezetes lehet.


9. Éjszakázó helyek

Nem ismerjük a kempingen kívüli éjszakázás szabályait Albániában. Láttunk erre pár példát, de elsősorban a tengerparti szabadstrandokon. Az ADAC 2012-es Stellplatzführer-e újdonságként 13 camper-port-ot jelez az országban, többnyire kempingekben, de éttermek parkolójában is. A BOARDATLAS 2014-es internetes adatbázisában egyetlen hely sem szerepel.


10. Lakóautós infrastruktúra kiépítettsége

Vízvétel a kempingekben általában megoldható, chem-WC ürítési és szennyvíz leeresztési lehetőség már nehezebb kérdés. Kempingen kívül szervizponttal nem találkoztunk. Lakókocsi-lakóautó értékesítő telepet, alkatrész boltot vagy szervizt nem láttunk. Gázpalacktöltési lehetőségről nem tudunk.


11. Bankkártya elfogadás

Nagyobb benzinkutaknál és szupermarketekben elfogadják a nálunk használatos és Magyarországon kibocsájtott kártyákat. Azért célszerű elegendő készpénzzel, albán lekkel (ALL) utazni. Egyes helyeken - kempingekben, Kruje-ban a bazárban - elfogadják az eurót is. Majd minden településen található ATM.

Durres

12. Autópályák, díjak

Albániában az autópályák használatáért nem kell fizetni, más útdíjjal sem találkoztunk.

13. Üzemanyagárak

Sehol a világon nem láttunk még ilyen sok üzemanyagtöltő állomást, a legelhagyottabb hegyi utak kivételével mindenhol megtalálhatóak. Ezek kivétel nélkül helyi társaságok tulajdonában vannak, az ismert nemzetközi márkák kútjaival nem találkoztunk. A gázolaj ára 2015-ben magasabb, mint itthon, literenként 1.33-1.36 eurót fizettünk. A különböző kutak árai között akár 10 %-os eltérés tapasztalható. Az esetek többségében csak készpénzt fogadnak el.


14. Belépők

A vezetett túra jellegéből következően ilyen költségünk közvetlenül alig merült fel. A mecsetek meglátogatásakor illik adni valamennyit, ezt néhol nyomatékosan kérik is. Általában személyenként 100 ALL a tarifa. Krujeban a Skander bég múzeumban és a néprajzi múzeumban fejenként együttesen 500 ALL a belépő. 2015-ben Apollóniában a romterület, a múzeum és a kolostor megtekintéséért 400, a Durres-i amfiteátrum meglátogatásáért 300 ALL-t kértek. (1 ALL = 2.35 HUF, 1 EUR = 135 ALL, 2015-ös adat!). A Shkoder-i kempingből személyenként 30-30 euróért visznek el egésznapos túrára az Albán Alpokba, illetve a Koman-tóhoz, 8 euróért Shkoder-i városnézésre.


15. Bolti, vendéglői árak

Élelmiszerüzletben alig jártunk, és akkor is kevés dolgot vásároltunk. A néhány nagy szupermarket választéka nemzetközi. A kenyér és gyümölcsfélék ára a hazaihoz hasonló. Önellátás esetén a speciális magyar alapanyagok kivételével minden megkapható. A komolyabb kempingekben sincs üzlet, sőt a kenyér beszerzési lehetőség is csak esetleges.

Az általunk meglátogatott, jelentősebb kempingekben volt snack-bár, vagy étterem. Himare-ban a közös halvacsora fejenként 850 ALL-be került, a Shkoder-i kemping étlapján is elfogadható árak szerepeltek.

Queparo

16. Turista információk

Az út jellegéből következően erre nem volt szükségünk. Információs irodát csak Tirana-ban láttunk, de ott sem volt információs anyag vagy helyi térkép.


17. Nyelvhasználat

Az angol nyelvvel mindenhol elboldogultunk, bár erre sokkal kevesebbszer volt szükségünk, mint általában. A történelmi hagyományok okán - főleg az idősebbek - sokan értenek olaszul is.


18. Szubjekív értékelés

Albániát mindenkinek jó szívvel ajánlhatjuk aki
- a történelmi múlt emlékeit keresi,
- nyitott mind a természeti szépségekre, mind a városok adta élményekre,
- elfogadja a mérsékelten komfortos környezetet, a rossz útviszonyokat,
- kedveli a még felderítetlen helyeket és a barátságos, vendégszerető helyieket.

Akinek csak korlátozott idő áll rendelkezésére, annak az északi terület, Shkoder és az Albán Alpok környéke ajánlható.

.

KERESÉS

Az oldal tartalmának személyessé tétele és a biztonságosabb mûködés érdekében honlapunkon cookie-kat használunk. Az OK gombra kattintva kérjük, hogy hagyja ezt jóvá! Jognyilatkozatunkban részletesen leírjuk, hogy miképpen gondoskodunk adatai védelméről. A Jognyilatkozatot az EGYÉB menüpont alatt találja.
További információ OK