FacebookYoutubeFeed

BALTIKUM


Az ismertető 2014. évben szerzett személyes tapasztalatok alapján készült.


A Baltikum három államában, - északról délre haladva: Észtország (EE), fővárosa Tallinn, Lettország (LV), fővárosa Riga és Litvánia (LT), fővárosa Vilnius, - együttesen nem egész két magyarországnyi területen gyenge 8 millióan élnek. Bár a három ország nyelvében és sok másban eltér egymástól, az elmúlt száz év történelme és a földrajzi adottságok miatt egységesen kezeljük. Ahol eltérések vannak, azt jelezzük.

 

1. OdajutásBalticStates

A Baltikum értelmesen csak Szlovákián és Lengyelországon keresztül közelíthető meg. A lengyel-litván határon két átkelőhely van, melyek az Augustow-ból induló utakon érhetőek el. A nemzetközi főút Kaunas felé elég keskeny, és nagyon nagy rajta a kamionforgalom. Az Alytus - Trakai - Vilnius felé vezető út forgalma sokkal kisebb, és minősége is elfogadható. Attól függően, hogy a körutat milyen irányban tesszük meg, általában az egyiken célszerű menni, a másikon jönni. A Budapest - Augustow távolság kb. 1050 kilométer. Több lehetőség is rendelkezésre áll. Ilyenek a Budapest - Parassapuszta - Besztercebánya - Rózsahegy - Dolny Kubin majd Krakkót délről elkerülve Tarnow - Lublin - Bialystok - Augustow, de lehet Miskolc - Kassa felé, vagy Varsót érintve is menni. Bármelyik irányt is választjuk, a rossz minőségű és keskeny utak, a sok lakott település és sebességkorlátozás miatt legalább 16-18 órás autózással kell számolni.

A Baltikum elérhető Oroszországon vagy Belorusszián keresztül is, de a vízumkényszer és a határátkelések viszontagságai miatt nem éri meg. Újabban a német kikötőkből induló kompok (Kiel - Klaipeda, Trawemünde - Ventspils) is kedveltek, de csak a nyugat-európaiak számára célszerűek. A Helsinki – Tallinn, vagy a Svédországból induló komp- kapcsolatok csak akkor jöhetnek szóba, ha egy nagy skandináv körútba tervezzük a Baltikumot beiktatni.


2. Körutazás hossza, szükséges időtartam, javasolt időpont

Augustow-tól Augustow-ig a három ország 3000-3500 kilométer autózással jól bejárható. Ha csak a fontosabb nevezetességeket akarjuk felkeresni, akkor is csak ennél mintegy ezer kilométerrel kevesebbre van szükség.

Tekintettel az elég nagy távolságra és a nehéz megközelítésre, két-három hétnél kevesebbre nem érdemes tervezni az utat. Ha részletesen szeretnénk bejárni a területet, ennek háromszorosára is szükség lehet. A Baltikumban nagyon rövid a szezon, kezdődik valamikor június közepén és augusztus közepétől minden szép napot már meg kell becsülni. Még ebben az időszakban is lehetnek hűvös, esős napok, ezen kívül a sok eső mellett akár kimondottan hideg napokra is számítani kell..
A Baltikum felkeresését össze lehet kötni egy lengyel  vagy egy nagyobb skandináv körúttal.


3. A lakóautózás elterjedtsége, ismertsége

A Baltikumot ezekben az években kezdik el felfedezni a turizmus számára. Vonatkozik ez a lakóautózásra is, még nagyon kevés ilyen jármű járja az utakat. Helyi lakóautó alig fordul elő, azok nagyobbik része litván, lett már csak elvétve látható, észt pedig egyáltalában nincs. A külföldiek többsége Észtországban finn, máshol német, de vannak hollandok, osztrákok, elvétve franciák, olaszok és svédek is. A helyiek körében a nyári hónapokban népszerű a sátorozás.

Keresztek Hegye (LT)


4. Utak minősége, útjelzések

Az utak minősége összességében közepesnek mondható, Észtországban a legjobb és Lettországban a legrosszabb. Az egy- és kétszámjegyű főutak szinte kivétel nélkül járhatóak lakóautóval, de sokszor számítani kell arra, hogy csak 50-60-nal lehet haladni rajtuk. Az utak általában keskenyek, gyakran kátyúsak, viszont - különösen a keleti országrészeken - kimondottan gyenge a forgalom, és csodálatos erdőkben vezetnek. Balti „specialitás” a murvával borított földút. A kisebb települések többsége csak ezen közelíthető meg. A rajtuk 70-80-nal száguldozó és hatalmas porfelhőt maguk után húzó helyi személykocsik ezek felületén keresztben arasznyi távolságra egymástól 3-5 centi magas bordákat képeznek. Ezért azután lakóautóval nincs olyan sebesség, amivel értelmesen közlekedni lehet ezeken az utakon, mind a kocsira, mind vezetőjére komoly megpróbáltatás vár. Észtországban viszont előfordul, hogy ez az út tükör sima és még lakóautóval is kiválóan lehet közlekedni rajta.
Az útjelzések kielégítőek, bár a lakott településekről kivezető utakat néha nehéz megtalálni. Új kiadású autótérkép mindenképpen ajánlott, de GPS navigáció teheti igazán biztonságossá a tájékozódást. Van néhány nálunk nem használatos közlekedési tábla (mint az egyirányú utca végét jelző négyszögletes kék tábla pirossal áthúzott fehér nyíllal), mások értelmezése eltérő (például Litvániában az úthibákra figyelmeztető, nálunk is használatos táblával jelzik a fekvőrendőröket is).

Jelgavai kastély (LV)


5. Parkolás

Elsősorban a fővárosok belső területein nehéz parkolni, a belvárosokban itt is vannak fizetős területek, de azért némi gyaloglás árán mindig lehet megoldást találni. Kisebb városokban általában nem gond a parkolás. Az utak mentén leállási lehetőség többnyire található, de alig van pihenő hely, WC-vel pedig talán nem is találkoztunk. Egyes turisztikai nevezetességeknél kötelező parkolási díj van érvényben. Litvániában a Keresztek hegyénél 10, a Kaunas melletti skanzennél 8 LTL-t kérnek a lakóautóért. (1 LTL kb. 90 HUF, 1 EUR kb. 3.4 LTL). 


6. Forgalom, közlekedési sajátosságok

A forgalmi viszonyok megfelelnek az itthoninak, csak - a fővárosok kivételével - sokkal kevesebb a jármű. A nemzetközi főútvonalakon erős kamionforgalommal kell számolni. A helyiek nem agresszívek a vezetésben, a külföldivel szemben érzékelhető egyfajta udvariasság.


7. Kempingek, kempingkártyák használata

A Baltikumban, sőt az odavezető utak mentén is nagyon kevés kemping van. A nagy kempingkatalógusok közül az ADAC mindössze 19/27/16-ot (LT/LV/EE), az ACSI 28/32/29-et sorol fel az egész területen. A bővebb internetes adatbázisokban is csak összesen 160 körüli hely szerepel. Ezek elég egyenletesen elosztva találhatóak, de a tengerparton és a turisztikailag érdekesebb területeken könnyebb táborhelyet találni. Helyben beszerezhető mindhárom, vagy csak egy-egy országra vonatkozó kiadványokban, esetleg az egyes területek turisztikai prospektusaiban, ha szerencsénk van, találhatunk további helyeket is.

Előszezoni kedvezmény nincs, de az európai szinten alacsonynak mondható árak mellett ennek nincs is különösebb jelentősége. A főszezonban is jellemzően 15-18 eurónak megfelelő összegért éjszakázhat egy lakóautóban két személy villannyal. Egy-két kemping ad az ADAC CampCard-ra  vagy a nemzetközi kempingkártyára 5-10% kedvezményt.

Ezért nagyon vegyes színvonalú szolgáltatást kap a vendég. Általában elmondható, hogy még a legnagyobb, legjobban felszerelt kempingekben sincs elegendő WC és zuhanyozó. Tisztaságukkal általában nem volt gond, de állapotuk többször hagyott maga után kívánnivalót. A kempingek egy részében csak száraz WC (budi) van, de WC papír még ezekben is mindig volt, és előfordult, hogy csak úgynevezett nyári zuhany (értsd alatta, a vizet csak a napsugár melegíti, ezért meleg víz csak akkor van, ha süt a nap, és előttünk mások nem használták ki) állt csak rendelkezésre. A meleg zuhanyért több helyen külön kellett fizetni. A kempingek többségében van szauna, sőt elsősorban Litvániában a sátrasok miatt jól felszerelt konyha és étkezőhelység is. Kézi és/vagy gépi mosásra csak elvétve van lehetőség. A kempingek többsége kimondottan szép környezetben található és talajuk füves. A főszezon ellenére sehol sem volt gond helyet kapni, még hétvégén sem, különösen a keleti országrészekben gyakran alig volt vendég. Elsősorban Észtországban bevett gyakorlat - de találkoztunk ilyennel Lettországban is - hogy szállodák, nagyobb panziók, üdülőtelepek a hozzájuk tartozó területen kempingeztetnek. Ilyenkor csak erősáramú csatlakozót építenek ki, és a létesítmény infrastruktúráját lehet használni. Így fürödtünk szálloda üres szobájában, vagy a fedett uszoda zuhanyzójában. Volt, hogy kannánkat csak a szálloda bárpultjának csapjánál tudtuk feltölteni.

Több helyen van gond az ivóvíz minőségével. A tőzeges területről származó, erősen vasas víz gyakran bizonyult ihatatlannak, egyes helyeken még tésztafőzésre vagy teakészítésre is alkalmatlan.

Az erősáramú csatlakozások az esetek többségében jól vannak kialakítva, érintésvédelmi relé, egyéni kismegszakító csak elvétve fordul elő, a csatlakozódobozok eső elleni védelme nem mindenhol megoldott. Volt kemping, ahol még földelt dugalj sem volt. A nálunk szokásos mellett az egyre jobban terjedő CEE csatlakozókat használják. Mindenképpen ajánlott legalább 50 méter kábellel útnak indulni, és javasolt az egyéni érintésvédelmi relé alkalmazása is.


8. Turisztikai célpontok, fényképek

A Baltikum mind az épített környezet, mind a természeti szépségek területén kínál látnivalókat. Mindezek mellett az adja a fő vonzerőt, hogy az egykori Szovjetunió része, mely korábban hozzáférhetetlen volt.

Az épített környezet látnivalói közül vitathatatlanul kiemelkedik a három főváros, de különösen Tallinn (EE) és Riga (LV). A szűken vett városközpontok mellett ezek környékén is lehet látványosságot találni. Kihagyhatatlan a Tallinn-i skanzen, Riga piaca, érdemes - ha van, - időt szakítani a Tallinn-i tengerészeti múzeum, esetleg a TV torony, vagy Riga mellett Jürmala üdülővárosának („Lett Riviera”) meglátogatására.

Tallinn, városház tér (EE)Riga (LV)Vilnius, Katedrális (LT)

A fővárosok mellett több nagyobb település érdemel figyelmet. Ezek közül Tartu (EE) talán a legfontosabb, mely leginkább tudta megőrizni kultúráját a szovjet időkben. Sigulda (LV) (a Turaida-i várral és múzeumparkkal) és a közelében lévő Cesis, Kaunas (LT) belvárosa és a közelben lévő hírhedt IX. Erőd emelhető ki. De vannak kevésbé ismert városok, mint a kikötőváros Ventspils (LV), vagy nem messze tőle a szárazföld belsejében Kuldiga. Ide sorolható Parnu (EE), Klaipeda és Siauliai (LT) belvárosa is. Ezek mindegyike megérdemel egy-két órát. De a Finn- öböl partján lévő Sillamae-ban (EE), a múlt század ’40-’50-es éveiben épített jellegzetes „szocialista város”-ban is el lehet sétálni valamennyit.

Szobor a városháza előtti téren, Tartu (EE)Régi favázas épület Klaipeda belvárosában (LT)Az Ivangorod-i vár a folyó túloldalán, Narva

Azután vannak települések, melyeket egyetlen műemlék fémjelez. Ilyen Rakvere (EE), (ahol a részlegesen helyreállított középkori várban nagyon szemléletesen mutatják be a korabeli életet), Narva (EE) (ahol nemcsak a felújított vár, és a benne berendezett gazdag kiállítási anyag és a kézműves műhelyek érdemelnek figyelmet, hanem a folyó túloldalán, már orosz területen álló szomszéd vár nagyon szemléletesen jelképezi a sok évszázados szembenállást), a Saaremaa sziget fővárosa, Kuressaare (EE) (melyet vízi vára és a benne berendezett kiállítás miatt érdemes felkeresni), de ide sorolható Bauska (LV) (most is felújítás alatt álló várával) és Jelgava (LV) (a ma egyetemi célokat szolgáló hatalmas barokk kastélyával), vagy Trakai (LT) (vízivára miatt). Ezeken a helyeken járva többnyire lehet egy vagy több érdekes régi házat, templomot, vagy valami mást is találni a fő nevezetesség mellett.

Trakai vára (LT)Nida (LT)Altja (EE)

A Baltikumot járva sok kedves, kis falut is találhatunk, amiért érdemes kitérőt tenni. Ilyen a Kur-földnyelven lévő Nida (LT), vagy a Lahema Nemzeti Parkban (EE) Altja.

Ezekben az országokban külön kategóriát képeznek a kastélyok, melyeket gyakran birtokoknak neveznek. Az egyszerű gerendaépülettől (Ungurmuiza, LV) a nemcsak méreteivel, de kialakításával is kiemelkedő Rundale-i főúri kastélyig (LV) széles skálán mozognak. Többségük vidéken található, de Tallinn-ban (EE) a Kadriorg palota, vagy a Jelgava-i kastély (LV) városi környezetben található. A vidéki kastélyok többnyire a hozzájuk tartozó uradalom gazdasági épületeivel (malom, szeszfőzde, istállók, cselédházak, stb.) maradtak fent. Ma többségükben szálloda működik úgy, hogy közben a kastély látogatható, benne kiállításokat rendeztek be. Három is található a Lahema Nemzeti Park (EE) területén (Palmse, Sagadi, Vihula), de Észtországban van az Alatskivi uradalom is. Külön szót érdemel a Bauska-tól és Rundale-tól sem messze lévő kastély Mezotne-ban (LV) és a Trakai-tó partján fekvő és most felújítás alatt álló Uzutrakis Major (LT). De ha járjuk a vidéket, több kisebb váracskát, kastélyt találhatunk, pl. a Saaremaa-sziget (EE) felé autózva a Laitse és Koluvere kastélyok esetében.

Alatskivi kastély (EE)Palmse kastély (EE)Sagadi kastély (EE)Rundale kastély (LV)

Mindhárom országban nagyon közel élnek a természethez. Ezt a városokban is igyekeznek megvalósítani. Nagyon sok szép és gondozott parkot láttunk gyakorlatilag mindenfelé. Vöru-ban (EE) vagy Kuldigában (LV), de Aluksne-t (LV) is  nagyon igényes városi parkokat hoztak létre, és akkor nem említettük Tallinn-t (EE) vagy Vilnius-t (LT).

Ha az épített környezetről beszélünk, szót kell ejteni az egyházi épületekről. Ezekkel, tartozzanak bármelyik valláshoz, nagyon szigorúan bánt az előző rezsim. Az elmúlt 25 évben nagy erőfeszítések történtek helyreállításukra, de a károk gyakran javíthatatlanok, és nagyon sok az igény. Számos nagyon szép templomot látogathatunk meg, szinte minden településen találhatunk, gyakran nem is egyet.

A legjelentősebb kegyhely Aglónában (LV) van. A Peipsi-tótól északra, Kuremae-ban (EE) nagyon nyugodt környezetben található egy ortodox kolostor, mely egyben kegyhely is. Kicsit ide sorolható a Keresztek hegye (LT) is.

Aglona bazilika (LV)Ortodox kolostor, KuremaeFatemplom, Paluse (LT)

A látnivalók között szerepelnek ipari létesítmények is. Ilyen az olajpala bánya Kohtla-ban (EE), vagy a vízimalom Ginuciai-ban (LT) és Vihula-ban (EE), de Siauliai-ban (LT) van kerékpár és rádió múzeum. Talán a legnevezetesebbek Saaremaa-szigetén (EE), Angla határában lévő szélmalmok, melyeket egy mezőgazdasági eszközöket bemutató szabadtéri kiállítással tesznek még vonzóbb célponttá.

Egyedi jelenség mindhárom országban a korábbi szovjet katonai/titkos létesítmények bemutatása. Ezek közül a legérdekesebb Ligatne mellett a lett állami- és pártvezetők korábbi védett vezetési pontja. Ha arra jár valaki, Ventspils közelében, Irbenes határában (LV) érdemes beautózni pár kilométert a rossz úton a 32 méteres rádióteleszkóp antennához.

Van néhány nagyon régi történelmi hely is. Ezek közül kiemelkedik a világörökségi listán is szereplő Karneve (LT), ahol egykori földvárak számára mesterségesen létrehozott dombokat látogathatunk meg. Hasonlóak vannak a Tó-vidéken, Ginuciai (LT) közelében.

A természeti kincsek közül kiemelkedik az erdő. Mindhárom ország területének jelentős részét erdő, többnyire fenyő borítja. Nagyon hangulatos ezekben autózni. Természetesen sétálásra is kiválóak.

Prehisztórikus földvárak mesterséges dombjai,  Karnevé (LT)Vándorkövek a Kasmu-félsziget partjainál, Lahemaa  NP (EE)Homokos tengerpart kilométereken keresztül Klaipeda közelében (LT)

Hasonlóan fontosak a tengerpartok. Ezek többsége homokos, általában dűnék húzódnak a parton. Gyakoriak a vándorkövek, egyik-másik akár egy autónál is nagyobb lehet. Ezeket Finnország területéről gleccserek hozták ide sok-sok ezer évvel ezelőtt. Hosszú kilométereken húzódnak homokos strandok. Egyik-másik sajnos algás, esetleg el is mocsarasodott, és ezért kellemetlen szaga van. Több turistaösvény vezet a part mentén, általában a tengerig lenyúló fenyők árnyékában. Autóút, még ha a térkép olyannak is mutatja, ritkán halad a tenger mellett, általában a dűnék mögött, vagy pár tucat méterre az erdőben vezetnek, így soha sincs kilátás a vízre.

Harmadik jellegzetes eleme a tájnak a tó. Nagyon sok van belőle, az egészen kicsitől az észt-orosz határon lévő, Balatonnál többször nagyobb Peipsi-tóig. Nagyon sok magánháznak van kis saját tava, melyek szerves részei és kedves színfoltjai a vidéknek. Nagyon sok nagyobb, természetes és mesterségesen felduzzasztott tó is van, elsősorban a keleti országrészekben. Többet közülük sportolási és üdülési célra használnak.

Mindhárom országban több nemzeti parkot jelöltek ki. Egészen északon a Lahema Nemzeti Park (EE) talán a legnagyobb. Itt számos erdei és tengerparti séta tehető, de vannak érdekes, jól kiépített ösvények a Viru bog nevű lápon, vagy Oandu határában egy évszázadok óta magára hagyott “őserdő”-ben. Nemzeti park a Gauja folyó és környéke (LV). Itt különleges élmény egy hosszabb-rövidebb kenutúrát tenni a folyón, de van lehetőség gyalogtúrázásra is, sőt egy síterep is található itt. A Kur-földnyelv (LT) és a mögötte kialakult lagúna is említést érdemel. A földnyelvet részben vagy egészben kerékpárral be lehet járni, de az ország keleti részén lévő tóvidék is nemzeti park sok túralehetőséggel mind gyalogosan, mind kerékpárral  vagy autóval.

A Gauja folyó (LV)Viru Raba lápvidék (EE)Jagala-vízesés (EE)

Van néhány vízesés is. A Kuldiga-ban (LV) található, mindössze egy méter magas, de 245 méter széles vízesés Európában a legszélesebb. Említést érdemel még a Tallinn-tól keletre lévő Jagala-vízesés, melyet alakja miatt az észt Niagarának is neveznek.

A Saaremaa-szigetén, Kaali mellett (EE) található meteorkrátert is érdemes felkeresni, ha arra járunk. Bár nem természetes képződmény, megér egy párperces pihenőt a Vilnius-tól északra tucatnyi kilométerre lévő “Európa közepe”.

Nehezen besorolható látványosság a sok faszobor. Vilnius-tól nyugatra, a Karnevé (LT) felé vezető út mellett található az a szabadtéri tárlat, ahol a két kilométeres kiépített ösvény mellett az erdőben harmincnál is több, pogány isteneket ábrázoló 4-5 méteres szobor nézhető meg nagyon kulturált körülmények között. De hasonló szabadtéri múzeumban sétálhatunk Paluse mellett a tóparton (LT). Egy-egy szoborral, esetenként egész kiállítással, mindhárom országban sokfelé találkozhatunk, tereken, templomok kertjében vagy bárhol.


9. Éjszakázó helyek

A Bali államokban tudomásunk szerint szabad közterületen éjszakázni. Az ADAC 2012-es Stellplatzführer-e mindössze 4/10/9 camper-port-ot sorol fel. A BOARDATLAS 2014-es internetes adatbázisa is csak 7/12/18-at, a Holland Lakóautó Klub (NKC) adatbázisa is csak 24/16/21-et. Ezek többsége valamilyen kempinghez kötődik. (A magukat kempingnek nevező helyek egy része sem több, mint egy camper-port.) Az országok jellegéből adódóan sok olyan hely van, ahol el lehet tölteni egy-egy éjszakát infrastruktúra nélkül, vagy minimális infrastruktúra mellett. A nemzeti parkokban jó néhány olyan parkoló van, ahol nyugodtan éjszakázhatunk nagyon szép környezetben. A WC, grillsütő és a tűzhöz összekészített fa alaptartozék, de Észtországban még szabadon használható Wi-Fi-vel is találkoztunk!


10. Lakóautós infrastruktúra kiépítettsége

Vízvétel a kempingekben általában megoldható, chem-WC ürítési és szennyvíz leeresztési lehetőség már csak elvétve fordul elő. Kempingen kívül szervizponttal nem találkoztunk. Lakókocsi-lakóautó értékesítő telepet, alkatrész boltot vagy szervizt nem láttunk. Gázpalacktöltési lehetőségről nem tudunk.


11. Bankkártya elfogadás

A balti országokban a bankkártya használat nagyon elterjedt, már néhány eurót is bankkártyával fizetnek, majdnem minden helyen fizethetünk a nálunk használatos és Magyarországon kibocsájtott kártyákkal. Ez alól kivételek az utcai árusok, a kis magánkempingek és hasonlók. Minden jelentősebb településen található ATM. 2015-tól mindhárom Balti államban az Euró a törvényes fizetőeszköz.


12. Autópályák, díjak

A balti országokban kevés autópálya van. Azok jelentős része nem is igazán felel meg az európai normáknak. A viszonylag kis forgalom mellett előfordulnak balra letérési vagy visszafordulási lehetőségek, esetleg lámpás keresztezések, gyalogátkelők. Egyedül Litvániában a Klaipeda és Kaunas közötti A1-es és a Vilnius-tól észak-nyugatra induló A2-es igazi autópálya. Személykocsik számára ezek használata ingyenes.


13. Üzemanyagárak

Az üzemanyagárak alacsonyabbak, mint itthon. Literenként 1.20-1.30 euró volt a gázolaj ára. A különböző kutak áraiban az eltérés nem jelentős. Valamennyivel olcsóbban lehet tankolni a kezelő nélküli kutaknál. Itt nemcsak bankkártyát, de készpénzt is használhatunk.


14. Belépők

A balti országokban a nevezetességeknél a belépti díjak csak valamivel alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában. 30-50 %-os szenior kedvezményt Lettországban és Litvániában több helyen, de nem mindenhol kaphatnak a nyugdíjasok. Ehhez sehol sem kértek útlevelet  vagy bármilyen igazolást. Észtországban csak pár helyen, így pl. a tallinni skanzenben van ilyen lehetőség.

Litvániában a Trakai vízivárba 12 LTL a felnőtt belépő, Vilniusban a katedrális tornyába 8, a királyi palotába 10 LTL-ért engednek be, a Kaunas melletti Rumsiskes szabadtéri néprajzi múzeumában 5 LTL-t kérnek az idősektől. (1 LTL kb. 90 HUF, 1 EUR kb. 3.4 LTL).

Lettországban a Turaida-i múzeumparkba 4.27, a Sigulda-i várba 0.71, Euró a szenior belépő, míg a teljes árú jegy a Ligatne-i bunkerba 5 (idegen nyelvű csoport esetén 8), a Rigai dómtemplomba (torony nélkül) 3, a Rundalei kastélyba (hosszú túra kerttel együtt) 7.11 Euróba kerül. A Gauja folyón egy közepes (17 kilométeres) kenu túráért hajónként 45 Eurót kérnek.

Észtországban az Alatskivi-i kastélyba 4, a Narva-i várba 6, Kohtla-i olajpala bányába 10, a Palmse-i uradalomba 5, Tallinn-ban a dómtemplomba (toronnyal és fényképezési lehetőséggel) 5, a Kuressaare-i várba 5 Euró a teljes árú belépőjegy, az egynapos Tallinn Kártya 24 euróba kerül.

A fővárosokban az ott eltöltött idő és a meglátogatni kívánt látványosságok függvényében érdemes a kártyák (Tallinn Card, Riga Card) kínálatát végignézni.

Riga látképe a Tudományos Akadémia tetejéről


15. Bolti, vendéglői árak

A nagy, nemzetközi szupermarket hálózatok ezekben az országokban nincsenek jelen, de a helyi hálózatok boltjaiban minden megkapható, az élelmiszer árak a hazaiaknál kicsit magasabbak. Önellátás esetén csak a speciális magyar alapanyagokat kell vinni. Még a nagyobb kempingekben sincs üzlet vagy kenyér beszerzési lehetőség.

A nagyobb kempingekben vagy környékükön gyakran van snack-bár és/vagy étterem. Az árak a hazaiakhoz hasonlóak. A sörkedvelőknek jó szívvel javasoljuk a nagyon széles választékot kínáló helyi termékek végigkóstolását..


16. Turista információk

Minden jelentősebb településen van turista információs iroda, ahol a település térképe ingyenesen megszerezhető, és szóbeli tájékoztatást is adnak. Általában programfüzet vagy ismertető is rendelkezésre áll. Ezekhez az anyagokhoz a nagyobb kempingek recepcióján is hozzáférhetünk. A térképek minősége erősen változó. A városokban csak elvétve találkozik az ember a látnivalókat ismertető táblákkal. Az utak mentén és esetenként a településeken belül útbaigazító táblák jelzik a nevezetességeket, de a helyi nyelv miatt ezek többnyire nehezen értelmezhetőek.


17. Nyelvhasználat

A kempingek recepcióin, a turistainformációs irodákban általában beszélnek angolul és/vagy németül, de az elmúlt évtizedek történelme és a magas, 30-40 %-os kisebbség miatt az orosz nyelv a legelterjedtebben használatos. A múzeumok tájékoztatói, a turisztikai brosúrák nagy része nemcsak oroszul, de legalább angolul, esetenként németül és franciául is rendelkezésre állnak. 


18. Szubjekív értékelés

A Baltikum országait mindenkinek jó szívvel ajánlhatjuk, aki
  - nyitott mind a természeti szépségekre, mind a városok adta élményekre,
  - jól viseli a nyáron is hűvös, esetenként esős időjárást,
  - elfogadja a mérsékelten komfortos környezetet, a rosszabb útviszonyokat,
  - számára kihívás az egykori Szovjetunióhoz tartozó terület felkeresése, és
  - vállalja a hosszú odavezető utat.

Akinek csak korlátozott idő áll rendelkezésére, az is ízelítőt kaphat egy rövid litvániai látogatás során.

KERESÉS

Az oldal tartalmának személyessé tétele és a biztonságosabb mûködés érdekében honlapunkon cookie-kat használunk. Az OK gombra kattintva kérjük, hogy hagyja ezt jóvá! Jognyilatkozatunkban részletesen leírjuk, hogy miképpen gondoskodunk adatai védelméről. A Jognyilatkozatot az EGYÉB menüpont alatt találja.
További információ OK