FacebookYoutubeFeed

LAKÓAUTÓK, LAKÓKOCSIK LÉGKONDICIONÁLÁSA

40 fok árnyékban. Az ember bármennyit ihat, azonnal kiveri a víz. Ha felvesz valamit, az a bőréhez tapad. A nappalokat még el lehet viselni valahogy a vízparton, vagy inkább a vízben, de az éjszakák? A falak ontják a nappal beszívott meleget. Minden ablak nyitva, de a levegő nem mozdul. Bent a kocsiban fullasztó a hőség. Nyugodtan aludni lehetetlen, pihenten ébredni? Csupán csak álom. A biztonságról meg már rég nem beszélhetünk. Ismerős a helyzet? De ugye Ön és a családja sem ilyen nyaralásra vágyik?
Lehet persze máshogy is. Lehet biztonságos, nyugodt körülmények között, kellemes hőmérsékletben végig aludni az éjszakát. Hogy hogyan lesz a nyaralás valódi pihenés is egyben? Nem titok! Egy jó klíma csodákra képes.

Mit nevezünk légkondicionálásnak és miért van rá szükség?

Légkondicionáláson vagy más néven klimatizáláson valamely zárt tér, helyiség levegőjének a kezelését értjük oly módon, hogy a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, tisztaságát szabályozzuk a jó közérzet által meghatározott értékre. Klímaberendezésről akkor beszélünk, ha az a négy alapvető légkezelési funkció mindegyikét képes végrehajtani, azaz hűt, fűt, nedvesít és szárít. A komfortérzést befolyásoló tényezők a következők: a levegő hőmérséklete, a környező felületek hőmérséklete, a levegő sebessége és a nedvességtartalma. A lakókocsikban, lakóautókban működő berendezések többnyire csak a levegő hűtésére, esetleg fűtésére alkalmasak. Egyáltalán nem rendelkeznek légnedvesítővel és légszűrővel, vagy legfeljebb csak a durva szennyeződéseket szűrik ki. Igazából csak félig nevezhetők klímaberendezésnek. Testünk a hőmérsékletét igyekszik állandó értéken tartani. Hideg környezetben ruháink védenek meg bennünket a túlságosan nagy hőveszteségtől. Testhőmérsékletünknél melegebb közegben a bőrön keletkező izzadtság elpárolgása képes csak a felesleges hőt elvonni a szervezetünkből. Ilyen körülmények között nem képes az ember tartósan fizikai vagy szellemi munkát végezni, de aludni sem. Légkondicionálásra azért van szükség, hogy a külvilág klímájától függetlenül, kellemes környezetet biztosítsunk magunknak a munkához, pihenéshez.
Nyári kánikulában azt a hőmérsékletet érezzük komfortosnak, ami a kintinél 5-7°C-al alacsonyabb. Ha túl nagy és hirtelen hőmérséklet változás éri testünket, az rosszullétet, hosszútávon komoly betegségeket is okozhat. Ne akarjunk tehát mélyhűtőt csinálni a kocsiból! Általában elmondható, hogy nyáron a 27°C, 50% páratartalom és 0,2 m/s légmozgás nyújtja a legkellemesebb komfortérzetet. Erre kell hát törekedni.

Hogyan működnek a klímaberendezések?

A légkondicionáló a kocsi belsejéből a külső térbe juttatja a meleget. A rendszerben mozgó hűtőközeg elnyeli a belső tér hőjét, és egy zárt rendszeren keresztül a kültéri hőcserélőbe, a kondenzátorba juttatja. A kültéri egységben lévő ventillátor keresztülfújja rajta a levegőt, ami átveszi a hűtőközeg melegét és lehűti azt. Mivel a belső térből a hőt elvontuk, az lehűl és kellemes, szabályozható klíma alakul ki benne. A rendszer legfőbb elemei:

  • a kompresszor, amely a gőz halmazállapotú hűtőközeget nagy nyomáson összenyomja, miközben a közeg erősen felmelegszik,
  • a kondenzátor, amely a nagynyomású hűtőközeget folyadék halmazállapotúra kondenzálja. Ez a részegység szabadtéri elhelyezésű, vagy szabadtérbe szellőzik,
  • az elpárologtató, ahol egy szűk keresztmetszetű szelepen, az úgynevezett expanziós szelepen, vagy fojtószelepen át a hűtő hőcserélőbe kerülve a hűtőközeg ismét gőz halmazállapotúvá válik, eközben kifejti hűtőhatását, és a folyamat kezdődik elölről.

Van-e bármiféle kapcsolat a hűtőközeg és az ózon réteg között?

A kezdetleges hűtőberendezések elterjedését megakadályozták az akkor ismert hűtőközegek (ammónia, kén-dioxid stb.) kellemetlen tulajdonságai. Ezek ugyanis valamennyien vagy mérgezők vagy robbanásveszélyesek voltak. Jelentős új fejezetet nyitott a hűtéstechnika általános elterjedésében a freon néven ismert hűtőközeg bevezetése. Ez a gáz szagtalan, nem mérgező, nem éghető és nem robban. A XX. század végén azonban egy új probléma is előtérbe került. Kiderült, hogy az egyébként veszélytelennek minősülő freon típusú hűtőközegek a szabadba jutva hozzájárulnak a Föld ózonpajzsának lerombolásához, és a légkör üvegház-hatását fokozva az atmoszféra általános felmelegedéséhez is. Egy nemzetközi környezetvédelmi szerződés és  egy Európai Uniós szabályozás értelmében a freon származékokat ki kellett vonni a forgalomból. Az egyik ilyen gáz az R22 jelű hűtőközeg, amelyet 2003. előtt az összes légkondicionáló berendezés tartalmazott. A régi berendezésekhez szerviz célokra a törvényben meghatározott időpontig az R22 jelű gázt még lehet használni. Az új berendezéseket olyan új, környezetbarát gázokkal töltik fel, amelyeknek nincsen az ózon rétegre káros hatásuk, ilyen például az R134a vagy az R407c jelű hűtőközeg.

Milyen fajtái vannak a lakóautós klímáknak?

A lakóautós klímáknak működési elv szempontjából két fajtája van.  A légnedvesítéses eljárás lényege, hogy a külső levegőt egy nagy felületű, vízzel átitatott szűrőn keresztül juttatjuk a belső térbe. A levegőbe jutott vízrészecskék elpárolgása hőelvonással jár, így a levegő hőmérséklete csökken, páratartalma viszont nő. A berendezés 5-7°C-al képes lehűteni a beáramló levegőt, de a külső páratartalom növekedésével hatásfoka egyre rosszabb. A berendezés működéséhez folyamatos vízellátás szükséges. Nagy előnye, hogy elektromos energiát csak a légbefúvó ventillátor igényel, ezért 12 V-os akkumulátorról is, mintegy 8-10 órán át képes egyfolytában működni. A légszűrő-légnedvesítő tisztántartására és fertőtlenítésére viszont fokozottan figyelni kell, mert elhanyagolása súlyos légúti megbetegedések okozója lehet. Ezek az úgynevezett "vizes klímák" nem terjedtek el széles körben és a választék is igen szűk belőlük.
A kompresszoros klímák a hűtést egy könnyen párolgó gáz zárt rendszerben történő elpárologtatásával, majd cseppfolyósításával végzik. Bár villamos energia igényük jóval nagyobb és általában csak 230 V-ról működnek, mégis sokkal elterjedtebbek, mint "vizes" társaik. A továbbiakban a kompresszoros klímákról beszélünk részletesebben.

A kompresszoros klímáknak alapvetően három alaptípusa van. Ezek egymástól a kialakításukban és a beépíthetőségükben térnek el.
A tetőklímák a 40x40 cm-es tetőablak helyére, vagy a tetőn vágott hasonló méretű nyílásba illeszthetők be. Kompaktak és nagyon hatékony hűtést biztosítanak. Beszerelésük egyszerű, csupán a tápfeszültséget kell biztosítani. Mivel a hideg levegő befújása a tető síkjában, közvetlenül a készülékből történik, nem igényel külön légcsövezést. A legtöbb gyártó ezt a kialakítási módot használja. Hátránya, hogy kiemelkedik a tető síkjából, kb. 20 cm-rel megnövelve az autó magasságát és korlátozhatja a tetőcsomagtartó használhatóságát is. A fűtőszállal vagy hőszivattyúval felszerelt tetőklímák fűtésre is alkalmasak és távirányítóval vezérelhetők.
A lakótér padlójára szerelt klímát elsősorban lakókocsikban használják. Lakóautókban kevesebb olyan hely van, ahová beépíthetők. Általában könnyebbek és csendesebbek a tetőklímáknál, beépítésük, csövezésük viszont nagyobb átalakítást igényel. Feltétlenül figyelni kell arra, hogy a befújó nyílások közvetlenül a tető alá kerüljenek, mert csak így érhető el optimális hőmérséklet eloszlás. Bár nagyon csábító és gazdaságos megoldásnak tűnik, mégsem szabad a fűtés csövezését felhasználni a hideg levegő elosztására. A fűtéscsövek anyaga nem bírja a hideg levegőből kicsapódó párát és szétmállik. A nedves csőfalon könnyen megtelepednek olyan baktériumok, melyek komoly betegségek okozói lehetnek. A hideg levegő elvezetésére kizárólag erre a célra gyártott, speciális gégecső használható. A padlóklímákhoz is tartozhat infrás távirányító.

A tetőre szerelhető légkondicionálók

A legbonyolultabbak és a legdrágábbak a split klímák, ahol a kültéri egység az alvázon helyezkedik el. Itt található a klímakészülék fő alkatrésze, a kompresszor, ez az egység látja el a beltéri egységet megfelelő hűtőközeggel. A beltéri egység a tetőben van, és tetszetős kivitelben, távirányítóval, több fokozatú ventillátorral vagy automatikus fordulatszám szabályozással van felszerelve. A beltéri egység része az elpárologtató. A két egység szigetelt rézcsövekkel csatlakozik egymáshoz. Beépítése bonyolult és speciális szaktudást igényel, viszont használati érték szempontjából egyesíti magában a tető és a padlóklíma minden előnyét. A kompresszor a padló alá van felszerelve, ezért a lakótérben alig hallható a hangja. A hűtött levegő bevezetése a legoptimálisabb helyen a tető síkjában történik.  A Split rendszerű klímák szintén alkalmasak lehetnek fűtésre is, amely történhet elektromosan, illetve hőszivattyúval.

Mi az a hőszivattyú?

A legújabb fejlesztésű légkondicionáló berendezések már hőszivattyúként is használhatók. Ez olyan, mintha egy hűtőszekrény fordítva működne. A folyamat megfordul és a külső, alacsonyabb hőmérsékletű közegből von el hőt és fűti a belső teret. A hőszivattyús fűtés a kora tavaszi, késő őszi időszakokban tesz jó szolgálatot, amikor a külső hőmérséklet nem esik -2 °C alá. Kiemelkedően jó a hatásfoka, ezért akár 50 % energia megtakarítást is elérhető vele a hagyományos fűtőszálas berendezésekhez képest.

Hogyan értelmezzük a hűtési/ fűtési teljesítményeket megadó mértékegységeket?

A föld különböző területein más és más módon jellemzik a hűtőteljesítményt. Legtöbbször a BTU/h, kcal/h és a kW/h mértékegységeket használják. A BTU a BRITSH THERMAL UNIT, angol hőegység rövidítésből ered és az egyik legelterjedtebb mértékegység a klímatechnikában. 1 BTU az az energia, amely képes 1 font víz hőmérsékletét 1° F (Fahrenheit) fokkal emelni vagy csökkenteni. Magyarországon leginkább a szabványos SI mértékrendszer szerint a kW-ot használjuk.  Ezt a mértékegységet célszerű alkalmazni akkor is, amikor különböző berendezések teljesítményét hasonlítjuk össze egymással. Az átváltást a következők szerint végezzük: 1 kW = 1000 W és 1 BTU az pedig 0,293 W. A lakókocsikban és lakóautókban használatos klímaberendezések hűtő/fűtő teljesítménye 0,5-2,5 kW közé esik.

Mi az az EER és a COP szám?

A légkondicionáló berendezések hűtő/főtő teljesítménye nem tévesztendő össze a hálózatból felvett elektromos teljesítménnyel. A két teljesítmény összefüggését az úgynevezett EER szám adja meg, amit a klímakészülékek jellemzésére is használnak a gyártók. Az EER az angol Energy Efficiency Ratio rövidítése, amit Magyarországon hűtési jóságfoknak nevezünk. Ez egy ipari szabvány, amely azt mutatja meg, hogy a légkondicionáló berendezés az energia leadását (amely BTU/h-ban vagy kW/h-ban van megadva) adott elektromos energia felvételnél milyen hatékonyan végzi. Az EER a hűtőteljesítmény és az elektromos teljesítmény felvétel hányadosa. Megegyező hűtőteljesítményű berendezéseknél a nagyobb EER számmal rendelkező készülék a gazdaságosabb.  Például, ha egy 2,1 kW (2100 W) hűtőteljesítményű készülék teljesítmény felvétele 890 W, akkor a hűtési jóságfoka 2100/890=2,36. Az EER az egyik legfontosabb jellemzője a légkondicionálóknak, értéke a lakókocsiba, lakóautóba épített klímák esetében 2-2,8 között szokott lenni.
A hőszivattyúval rendelkező berendezéseket még egy úgynevezett COP számmal is szokták jellemezni, ami az angol Coefficient Of Performance rövidítése. Ez a mérőszám fűtési üzemmódban adja meg az energiahatékonyság mértékét, amit fűtési jósági foknak is nevezünk. A COP= fűtési teljesítmény leadása osztva a fűtéskor felvett elektromos teljesítménnyel. Minél magasabb ez a szám, annál jobb hatásfokú, vagyis energiatakarékosabb a berendezés. A technikai fejlődésnek köszönhetően a klímaberendezések hatásfoka is egyre javuló tendenciát mutat.

Hogyan válasszunk légkondicionáló berendezést?

A megfelelő hűtőteljesítmény kiválasztása:
Alulméretezett klímaberendezés esetén, bármilyen jó készülékről is legyen szó, nem tudjuk elérni a legfontosabbat, amit a légkondicionálóktól várunk, hogy megfelelő hőmérséklet legyen a kocsiban. Túlságosan nagy teljesítményű klíma túlhűtött és intenzíven áramló levegőt eredményez, ami a kellemetlen érzés mellett könnyen okozhat légúti panaszokat is. Ahhoz, hogy jól válasszon, mindenféleképpen kérje szakember segítségét. A lakókocsik, lakóautók gyakran változtatják a helyüket különböző éghajlati körülmények között, ezért általános érvényű szabályt nem lehet meghatározni. A kiválasztáshoz figyelembe kell venni a falak, a tető, a padló vastagságát és szigetelőképességét, a nyílászárók mennyiségét és szigetelő képességét, az autóban lévő hőforrások mennyiségét, milyenségét. Figyelembe kell venni a kocsiban tartózkodók létszámát is. A légkondicionáló szükséges teljesítménye főképpen a kocsi méretétől függ. Mivel szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között is megfelelően hűtenie kell, a teljesítményigény sem egyforma. Dél-Európai viszonyokat is figyelembe véve kb. 15 m3 légtérre 1 kW hűtőteljesítmény szükséges.

Hová helyezzük el a berendezést?

Bármennyire is szeretnénk egy adott légkondicionáló típust, ha az egyszerűen nem fér el a kocsiban. A készülék elhelyezését gondosan meg kell tervezni, figyelembe véve a beépítési méreteit, tömegét és az optimális légáramlást. A beltéri egységben egy több fokozatú ventillátor van, ami a helyiség levegőjét forgatja át a beltéri egység elpárologtatóján. A helyiség hőmérsékletétől függően a kiáramló levegő 5-10C° között mozoghat, ami egy rosszul elhelyezett egység mellett kellemetlen lehet, ezért aztán igen körültekintőnek kell lenni. Segítségünkre lehetnek a beépített kézi állítású légterelők, melyekkel bizonyos határok mellett irányítható a légáram iránya illetve szabályozható a kiáramló levegő sebessége. Nem mellékes a berendezés zajszintje sem. Barátkozzunk meg a gondolattal, hogy nem létezik néma csendben működő légkondicionáló berendezés. Bár a gyártók mindent elkövetnek, hogy tompítsák a zajt, teljesen megszüntetni lehetetlen.
A berendezés beépítésénél kiemelt figyelmet kell szentelni a kondenzvíz elvezetésére. A hideg felületen lecsapódó pára a klímaberendezéseknél hűtés üzemmódban a beltérben, fűtés esetén a kültérben keletkezik, ami naponta több liter is lehet.  Az egységeket úgy kell elhelyezni, hogy a kondenzvíz gravitációsan távozni tudjon, ne rekedjen meg és ne pangjon sehol a rendszerben, mert az a baktériumok elszaporodását okozhatja.

Milyen tápfeszültséget használjunk?

Az optimális megoldás az lenne, ha a klímaberendezés minden külső energia forrástó függetlenül, bármikor, álló helyzetben, vagy menet közben is tudna működni. Természetesen ez is megoldható, de ennek komoly ára van. A klímák jelentős része úgynevezett "álló klíma". Ez azt jelenti, hogy kempingben, vagy olyan helyen, ahol a 230 V-os hálózati kapcsolat rendelkezésre áll, a klíma üzemeltethető. Ha ez a köldökzsinór nincs, akkor marad a 12 V, ami igen csak korlátozza a lehetőségeket. Léteznek 12 V-al működő berendezések, amelyek járó motornál a generátor segítségével működtethetők, álló helyzetben viszont kb. 60 perc alatt lemerítik a fedélzeti akkumulátort. Léteznek vegyes üzemű berendezések is, amelyek mindkét feszültséggel képesek működni. Használhatunk invertert is, amely 12 V-ból állít elő 230 V-os váltakozó feszültséget és segítségével rövid ideig működtethető az álló klíma is. Invertert általában csak kisebb, maximum 1 kW hűtőteljesítményű berendezéseknél célszerű alkalmazni. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az akkumulátor gyakori mély kisütése nagyon lerövidíti az élettartamát. Az egyedüli megoldás, ami teljes függetlenséget ad, az a saját 230 V-os áramfejlesztő használata. Az aggregátoroknak létezik mobil és beépített változata is. Működhetnek benzinnel, gázolajjal, sőt gázzal is.

Milyen karbantartást igényel a légkondicionáló berendezés?

Milyen műveleteket kell végrehajtani?

Akik már jó ideje élvezik a klímakészülékek kánikulát enyhítő hatásait, azok jól tudják, hogy az egészséges működés érdekében időnként szükséges a készülékek karbantartását elvégeztetni. Mivel működés közben a hőcserélőn átáramló levegő óhatatlanul szennyeződéseket hoz magával, nagyon fontos, hogy legalább szezon előtt egyszer átvizsgáltassuk, megtisztíttassuk a készülékeket szakemberrel. A klímaberendezés beltéri egységében található szűrők felfogják a por egy részét, és más szennyeződéseket, ezért időnként tisztítani kell őket. A túl szennyezett szűrők terhelik a berendezést, ezáltal akár többet is fogyaszthat, illetve csökkenhet az élettartama. A karbantartás során tisztítani kell a hőcserélő hűtőbordáit is, méghozzá fertőtlenítéssel. Nem szabad elhanyagolni a kondenzvíz tálcát sem, hiszen ebben elszaporodhatnak a baktériumok, gombák, ennek fertőtlenítése speciális vegyszerrel történik. Minthogy a klímaberendezéshez tartozik egy kültéri egység is, ezt sem szabad karbantartás nélkül beüzemelni, hiszen a bordázott csövön keresztül, a rajta átáramló nagy mennyiségű levegővel együtt rengeteg por is átjut. Ha koszos a kültéri egység, nem tud megfelelően hűteni, ami a kompresszor nagyobb terheléséhez vezet, nagyobb lesz az energiafogyasztás és kisebb a készülék élettartama. Ám a karbantartás nem csupán takarításból áll, hanem a rendszer helyes működésének ellenőrzéséből is. A karbantartást végző szakember meggyőződik arról, hogy a készülék megfelel-e a környezetvédelmi előírásoknak, valamint hogy megfelelő tömörségű, és szivárgásmentes-e. Érdemes már tavasszal elvégeztetni a karbantartást, de legkésőbb az első üzemelés előtt, de ilyenkor számolni kell a karbantartók túlterheltségével. Ha a készülék alkalmas fűtésre is, akkor természetesen ősszel is el kell végeztetni a vizsgálatot.

Tetőlégkondicionáló beltéri része és a szűrő cseréje

Ki végezheti el a karbantartást?

Egyszerűbb karbantartási műveleteket - mint a tisztítás - mi magunk is elvégezhetünk, de bonyolultabbakat és a beállításokat bízzuk inkább szakemberre.  A klíma igen drága szerkezet, nem érdemes vele kísérletezni. Nem árt tudni, hogy bármely olyan munkafázist, amely hűtőközeg-vesztést eredményezhet, mint pl. a szivárgás vizsgálat, feltöltés, leszívatás stb., kizárólag csak arcképes zöldkártya igazolással rendelkező klímatechnikai szerelő végezhet. A karbantartás végeztével a szakszerelő kitölti a karbantartási jegyzőkönyvet, feljegyzi az elvégzett munkálatokat és kijavított hibákat, illetve a tapasztaltak alapján javaslatot tesz a klíma használatának további optimalizálására.

Mikor jár a garancia?

Természetes, hogy minden műszaki berendezésre van garancia, így a klímaberendezésekre is. Mértékét a gyártó cégek vagy az importőrök határozzák meg. Amiért mégis említést érdemel, hogy a gyártók, a szerelők, az importőrök a garanciát a karbantartás gyakoriságától teszik függővé. A karbantartás elmulasztása a garancia megvonásával jár és komoly műszaki meghibásodáshoz vezethet. Ugyanúgy  mint az autónál, a karbantartásnak itt is díja van.

Mi az a légiós betegség és kell-e tőle félni?

A karbantartás szükségességének komoly egészségügyi okai is vannak. Több mint harminc éve fedeztek fel egy új baktériumot, amely a tüdőgyulladáshoz hasonlatos tüneteket produkáló betegséget okoz, és legtöbbször a nem megfelelően karbantartott klímaberendezések nyújtanak búvóhelyet számára. Az Amerikai Légió nevű veteránszövetség kongresszusát 1976-ban Philadelphiában tartották. Utána 221 résztvevő betegedett meg, és 34 bele is halt egy titokzatos betegségbe - nem kis megdöbbenést keltett a rejtélyes eset. Különösen, amikor kiderült, hogy a fertőzés forrása a klímaberendezés, illetve annak párásítója, légnedvesítője volt. Onnan kerültek a levegőbe bizonyos pálcika alakú baktériumok, amelyek, miután belélegezték őket, súlyos, a szokványostól eltérő, ún. atípusos tüdőgyulladást okoztak. Az addig ismeretlen kórokozót Legionella Pneumophiliának nevezték el, azaz légionárius kórnak. Amennyiben nem tartják be az előírt karbantartási előírásokat, és nem tisztítják a légkondicionálók kül- és beltéri egységét, akkor szennyeződések, baktérium- és gombatenyészetek képződhetnek bennük. A tisztítással, karbantartással elejét vehetjük az esetleges betegségek kialakulásának és az allergiás reakcióknak. A lakókocsikban, lakóautókban használt klímaberendezések nem tartalmaznak légnedvesítőt, ami a légiós betegség baktériumának melegágya volt. A készülékek úgy vannak megtervezve, hogy semmilyen körülmények között a kondenzvíz nem tud megrekedni a rendszerben. A szennyeződések mellett a klíma legnagyobb ellensége a vízpára, ezért olyan klímát ajánlatos vásárolni, melynek van páramentesítő-önszárító funkciója. Ez esetben minden kikapcsolás után egy-két percig a készülék páramentesítést végez. Nagy jelentőségű, hogy ez a funkció hibátlanul működjön. Látható, hogy a technikai fejlődés a légiós betegség felbukkanásának esélyét a minimálisra csökkentette, ezért nincs okunk félni tőle, de azért a készüléke rendszeres karbantartásáról Ön sem feledkezzen meg!

Merre fejlődhet a lakókocsis, lakóautós klímatechnika?

A lakásokban és irodákban használatos legkorszerűbb klímakészülékek néhány lépéssel előrébb tartanak, mint a lakókocsis, lakóautós klímatechnika. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen forradalmian új technikákat alkalmaznak ott, amik remélhetőleg előbb-utóbb megjelenhetnek a mobil klímák piacán is.

Az inverteres technológia

A klímakészülékek többnyire csak részleges terhelés alatt üzemelnek, mivel a komfortos hőmérséklet fenntartásához a maximális teljesítmény töredéke is elég. A hagyományos berendezések nem képesek a teljesítményük növelésére vagy csökkentésére, hanem folyamatosan ki- és bekapcsolják a meghatározott sebességen működő kompresszort.
Az inverter ezzel szemben olyan szabályozó, amely ideális sebességre kapcsolja át a kompresszort: alacsonyabb fordulatszámon működteti, ha éppen nincs szükség nagyobb teljesítményre a megfelelő mértékű hűtéshez. A technológia főbb előnyei:

  • Jelentősen csökken a zajszint.
  • Az inverteres készülékekkel akár 30%-os energia megtakarítás is elérhető.
  • A helyiséget jóval rövidebb idő alatt hűtik le, mint a hagyományos készülékek.
  • A beállított belső hőmérsékletet sokkal pontosabban lehet velük tartani.

Akkor érdemes ilyet választani, ha a készüléket viszonylag sokat járatjuk; a megtakarított energia árából megtérül a készülékbe fektetett értéktöbblet.

Plazma légtisztító rendszer

Sokak számára súlyos tüneteket okozó ellenség az allergia, melyet csak fokozhat a klímaberendezés levegőt áramoltató hatása. A lakókocsis, lakóautós klímákban nagyon durva szűrőket használnak, legfeljebb egyes típusokhoz opciósan rendelhető pollenszűrő. Az LG Electronics egyedülálló, 12 fokozatú bio-enzimes szűrőkkel felszerelt NEO-Plasma légtisztító rendszere tovább tökéletesítette a sterilizáló hatást, hogy a különböző vegyi szennyeződések, a cigarettafüst, a spórák, az atkák, a pollenek, és egyéb allergének ne irritálják az arra érzékenyeket. Ezek a szűrők a szennyeződéseket ártalmatlan komponensekre, oxigénre, nitrogénre, vízre, széndioxidra bontják, amelyek már ebben a szagtalan állapotban jutnak a helyiségekbe. Mindemellett lebontja a baktériumok sejtfalát és tökéletesen elpusztítja azokat, ezáltal hatékonyan sterilizál. Hivatalos vizsgálatok kimutatták, hogy egy ilyen plazmaszűrő használata után egy tizenöt köbméteres szobában az irritációt okozó részecskék száma egy óra alatt a felére csökken.

Végül egy jó tanács. A légkondicionálók a belső levegőt keringetik és hűtik, ezért egy nyitva hagyott ajtó, vagy ablak nagymértékben rontja a hatékonyságot. Az esetenkénti szellőztetés kivételével a nyílásokat zárva kell tartani. Ha van rá lehetőség, álljunk árnyékba!  Nagyban megkönnyíthetjük a készülékünk munkáját, ha a nagy üvegfelületeket megóvjuk a tűző naptól. Akár védőponyvát is teríthetünk a szélvédőre. Minél jobban meggátoljuk a hő bejutását a kocsi belsejébe, annál kevesebbet kell kipumpálni és csökkenthető az energia felhasználás.

Kellemes klímát kívánunk!

Az oldal tartalmának személyessé tétele és a biztonságosabb mûködés érdekében honlapunkon cookie-kat használunk. Az OK gombra kattintva kérjük, hogy hagyja ezt jóvá!